A nyugdíj összegének nagyságrendje azon is múlhat, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év, öregségi résznyugdíj esetén tizenöt év szolgálati idővel - idézi a jogszabályt az ado.hu.
A lap kiemelte, hogy a fentieken kívül a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is döntési helyzetben van ettől az időponttól kezdve. Felhívták a figyelmet, hogy 2022-ben az 1957-ben születettek töltötték be a nyugdíj korhatárukat, azaz a 65. életévet, 2023-ban pedig az 1958-ban születettek következnek.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. 2018. július 26-tól mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj. Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A nyugdíj összegének nagyságrendje azon is múlhat, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás Fotó: Pixabay
Kiemelte a lap, hogyha idén vonulunk nyugdíjba, akkor a nyugellátás összege az idei szabályok szerint kerül kiszámításra és jövőre már nyugdíjemelésben is részesülünk, akárcsak a tizenharmadik havi nyugdíjban. A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.
A nyugdíj előtt állók figyelmét felhívták arra is, hogyha a körülmények megengedik, akkor nem szükséges azonnal, a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha megengedett a további foglalkoztatás, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Ugyanis, aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot már nem.
