Tavaly 3 százalékkal kevesebben haltak meg közúti balesetben az Európai Unióban, mint egy évvel korábban. Bár Magyarországon is észrevehetően javult a helyzet, a skandináv államokhoz képest továbbra is drámai a lemaradásunk – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből.
A közúti közlekedésbiztonság terén felemás évet zárt Európa. A legújabb uniós statisztikák alapján 2025-ben összesen mintegy 19 400 halálos áldozatot regisztráltak az európai utakon. Ez számszerűsítve 580-nal kevesebb tragédiát jelent a 2024-es adatokhoz képest, és bár 15 százalékos csökkenést mutat a 2019-es bázisévhez viszonyítva, a kitűzött közlekedésbiztonsági célok elérésétől még messze járunk. Jó hír viszont, hogy Magyarországon is mérséklődött a halálos kimenetelű balesetek száma.
Hatalmas a szakadék az uniós tagállamok között
Az európai utakon tapasztalható biztonság mértéke erősen függ attól, melyik országban ülünk volán mögé. A legnagyobbat Észtország (-38 százalék) és Görögország (-22 százalék) lépett előre egyetlen év alatt. Több állam – köztük Belgium, Dánia és Lengyelország – kifejezetten jó ütemben halad afelé, hogy 2030-ra a felére szorítsa le a közúti halálesetek számát. Ennek a skálának a legvégén kullog Románia, Bulgária és Horvátország, ahol továbbra is kiemelkedően és tartósan magas a halálozási arány.
A legbiztonságosabb közlekedési kultúrával továbbra is Svédország büszkélkedhet: náluk egymillió lakosra vetítve mindössze 20 haláleset jutott tavaly. Magyarországon ez a mutató 48 volt, ami ugyan érezhető javulás az egy évvel korábbi 52-höz képest, de még mindig több mint a duplája a svéd adatnak. A halálos kimenetelű balesetek mellett a súlyos sérülések is hatalmas társadalmi terhet jelentenek: az EU-ban egy halálos áldozatra átlagosan öt súlyos sérülés jut, ami évente nagyjából 100 ezer embert érint.
Kik a legveszélyeztetettebbek a forgalomban?
Az Európai Bizottság adatai pontosan megmutatják, hol történik a legtöbb tragédia. A statisztikák szerint a halálos balesetek több mint fele, 53 százaléka a vidéki utakon következik be. A városi közlekedés ehhez képest 40 százalékot tesz ki, míg a közhiedelemmel ellentétben az autópályák a legbiztonságosabbak, itt történik a halálesetek mindössze 8 százaléka.
Városi környezetben a legsebezhetőbbek egyértelműen a védtelen úthasználók: a balesetek halálos áldozatainak 18 százaléka gyalogos, 9 százaléka kerékpáros, míg 21 százalékuk motoros.
Bár az elektromos rollerek aránya a teljes forgalomban még mindig alacsony, a jelentés rávilágít egy aggasztó trendre: az e-rollerekhez köthető halálos balesetek száma az utóbbi években meredeken emelkedni kezdett.
Szintén beszédes a nemek aránya: az áldozatok döntő többsége, 77 százaléka férfi, míg a nők mindössze 23 százalékot tesznek ki a szomorú statisztikában.
Veszélyben a Vision Zero célkitűzése?
Az EU hivatalos stratégiája, az úgynevezett Vision Zero program célja, hogy 2050-re gyakorlatilag senki ne veszítse életét az európai utakon, 2030-ra pedig a felére kellene csökkenteni a tragédiák számát a 2019-es szinthez képest.
Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) legfrissebb értékelése szerint azonban a jelenlegi csökkenés túlságosan lassú tempót diktál. A szakértők úgy látják, intézményes fordulatra és sokkal radikálisabb lépésekre van szükség a tagállamok részéről, ha Európa komolyan gondolja a kitűzött célokat. Reménysugárt jelenthet a járművek aktív védelmét előíró új európai biztonsági rendelet (GSR2) fokozatos életbe lépése, amely a következő években – többek között a kötelező adaptív féklámpákkal és az intelligens sebességasszisztensekkel – jelentősen visszaszoríthatja az emberi mulasztásból fakadó baleseteket.
