Ha eddig háborgás folyt a pedagógusok körében az elmaradt béremelés, az oktatás megreformálása, a mostani kormányterv, miszerint a közalkalmazotti státuszukat elveszik, valóságos lázadást robbanthat ki. Ennek már kézzel fogható jeleként bő két nap alatt, mostanáig 2131 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy elhagyná a pályát, amennyiben a kormány benyújtja és megszavaztatja az Országgyűlésben a státusztörvényt. És ez a szám óráról órára nő.
A civilek, szakmai és szakszervezeti csoportok tiltakoznak, szerintük a béremelési ígéret mellé a kormány most plusz munkaterhet, rosszabb munkakörülményeket és munkajogi szabályozást készül elfogadni, miközben továbbra sem teljesült legfőbb követelésük, a méltányos bérek bevezetése, illetve az oktatás megreformálása – írta a G7.
A Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Társaság a Szabadságjogokért ebben a helyzetben elvárja, hogy a kormány jelenlegi formájában ne terjessze be a tervezetet az Országgyűlésben. Hasonló véleményen van a Magyar Helsinki Bizottság, támogatja az aláírásgyűjtést továbbá a Pedagógus Egység, a Magyar Anyák csoportja, az Emberi Jogi Nevelők Hálózata, illetve a Hívatlanul Hálózat.
A szóban forgó jogszabálycsomagot a méltányos bérezésért küzdő pedagógusok sztrájkjai és polgári engedetlenségi mozgalmai előzték meg – így nem jár messze az igazságtól az, aki a hatalom bosszújáról beszél a státusztörvénnyel kapcsolatban. Ráadásul csak a vak nem látja a hasonlóságot a kormánnyal nyílt vitát folytató Magyar Orvosi Kamara helyzetét, melyet két nap alatt hozott lehetetlen helyzetbe a kormánytöbbség.
A kormány mindösszesen 10 százalékos béremelést adott januártól – nem az alapbért, hanem az egyik pótlékot emelték meg –, az érdemi bérrendezést továbbra is a visszatartott EU-s források beérkezésétől teszi függővé. Vagyis jelenleg az inflációtól messze elmaradó emelés történt…
Amennyiben Brüsszel kinyitná a pénzcsapot, a kormány ígérete szerint visszamenőleg egy 21 százalékos emelés következne. Ezen kívül 2024-re és 2025-re ígért meg két emelési lépcsőt. Viszont a szakszervezetek azonnali 45 százalékos béremelést követeltek.
A fenti, a szakszervezetek által elfogadhatatlannak ítélt emelési tervek mellé érkezett meg tehát a jogszabályi környezet megváltoztatásának szándéka: módosítanák a pedagógus-előmeneteli rendszert, bevezetnének egy pontozásos alapú teljesítménybérezési rendszert, megszüntetnék a közalkalmazotti státuszt, és ezzel azonos jogállásba, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba terelnék az állami, önkormányzati, magán, illetve egyházi intézményben dolgozó tanárokat, pedagógusokat.
