Fantasztikus felfedezésről számolt be a Science Daily tudományos hírportál, miszerint a St. Louis-i székhelyű Washington Egyetem kutatása alapján kiderült, hogy a görögdinnye őshazája mégsem Dél-Afrika. Ugyanis a görögdinnyefajok és több száz fajta, üvegházban termesztett növény DNS-ét vizsgálva kutatók felfedezték, hogy a görögdinnye legnagyobb valószínűséggel Északkelet-Afrikában vadon élt ősi növényekből származik. A genetikai kutatás összhangban van azokkal az egyiptomi sírrajzokkal, amelyek azt jelzik, hogy a Nílus völgyében már több mint négyezer éve fogyasztottak görögdinnyét desszertként.
A görögdinnye legnagyobb valószínűséggel Északkelet-Afrikában vadon élt ősi növényekből származik Fotó: freepik.com
A kutatók, köztük a tanulmány vezető szerzője, az egyetem tiszteletbeli professzora, Susanne S. Renner megállapították, hogy a görögdinnye szudáni fajtája, a kordofán dinnye a honosított görögdinnye legközelebbi rokona. Renner professzor laboratóriuma régóta kutatja a dinnyét és az uborkát, az utóbbi tíz évben főként a görögdinnyére és a keserű dinnyére (balzsam körte) összpontosított.
A kutatást vezető Susanne S. Renner professzor és csapata megállapította, hogy a görögdinnye szudáni fajtája, a kordofán dinnye a honosított görögdinnye legközelebbi rokona Fotó: Science Daily
„Az egyiptomi sírrajzok győztek meg arról, hogy az egyiptomiak fogyasztottak dinnyét. Különben miért helyezték volna ezeket a nagy gyümölcsöket tálcákra szőlők és más édes gyümölcsök mellé? A történelem során a dinnyéket, uborkákat és görögdinnyéket számos alkalommal honosították, ezek időrendjét és helyét nehezebb meghatározni, mint ahogyan 10-15 éve gondoltam. Az ősi magokból származó DNS azonban segít ebben” – hangsúlyozta a tudományos hírportál kérdésére a professzor.
