Az utóbbi hetekben és hónapokban tapasztalt, néhol igen szeszélyes időjárás felveti azt a kérdést: nem lesz-e sokkal drágább a két népszerű őszi gyümölcs, az alma és a szőlő, mint akár tavaly volt? Vajon jut-e elég szilva az asztalra? Apáti Ferenc, a Fruitveb alelnöke a Pénzcentrumnak elmondta: az időjárás ebben az évben kegyesebb volt az almafákhoz, mint tavaly.
„A július közepén végzett felmérésünk alapján úgy tűnik, hogy az idei nem kiváló, de összességében egy jó évjárat lehet az almatermés szempontjából. A termőfelület túlnyomó részét adó észak-keleti országrész almaültetvényeit nagyobbrészt megkímélték a súlyosabb tavaszi fagyok. Az időjárás május óta közel optimálisan alakul, bőséges a csapadékellátottság és összességében kevés, illetve rövid a kánikulai időszakkal járó hő- és sugárzási stressz” - mondta el a szakértő.
Most 500-550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizálnak Magyarországon Fotó: Pixabay
Idén sokkal nagyobb terméshozammal számolnak ebben az évben, mint a tavalyiban - akkor a 400 ezer tonnát sem érte el a betakarított termés. Most 500-550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizálnak Magyarországon. Ebből mintegy 400-430 ezer tonna lehet ipari alma, és 100-120 ezer tonna étkezési alma, ráadásul a gyümölcsméretek – a közel optimális időjárás okán – szintén nagyon kedvezően alakulnak.
Mind a csemege- mind a borszőlő esetében - ugyanúgy, ahogy az almánál - ha nem is kiemelkedő, de jó termésszámokat vár Szabó Márton, a Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezetének elnöke.
Ha emelkedik is a szőlő ára, az nem lesz számottevő Fotó: Pixabay
„Tájegységenként eltérő, kit mennyire viselt meg az időjárás, én balatoni gazdáktól kaptam olyan infomációkat, hogy ott nem csak az időjárás volt rosszabb, mint nálunk, de a peronoszpóra is korábban jött, és ezzel többet is kellett küzdeniük” - mondta Szabó Márton, aki nem számít jelentős drágulásra a szőlő tekintetében.
Ha emelkedik is a szőlő ára, az egyrészt nem lesz számottevő, nagyjából a tavalyi átlagár lesz a jellemző a csemegeszőlőnél. A borszőlő már más lapra tartozik, de mivel folyamatosan hallhatjuk, hogy a borászoknál, a pincészetekben állnak az eladatlan borok, inkább a rajtuk maradt mennyiséget akarják majd kiárulni.
„Ami esetleg drágíthat a szőlőn, az a munkaköltségek növekedése - bármennyi gép van, a szőlősgazdák nem engedhetik el teljesen a kétkezi munkát, ezt pedig egyre inkább meg kell fizetni - valamint az üzemanyag és a növényvédő szerek folyamatos drágulása okozza majd. De újra mondom: 30, 40 vagy akár ötven százalékos drágulással biztosan nem kell majd számolni a zöldségeseknél, ha szőlőt vennénk - zárta gondolatait Szabó Márton.
A gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a szilvából Fotó: Pixabay
A szilvával kapcsolatban már nem ilyen optimális a helyzet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös piaci körképéből ugyanis kiderült, hogy a közepesnél gyengébb lesz az idei szilvatermés, a gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gyümölcsből.
Az időjárás nem kedvezett a szilvatermesztésnek, a hűvös tavaszi idő néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás pedig a monília-fertőzés elleni védekezést nehezítette.
A termőterület nagysága az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el. Az idei területalapú támogatási adatok szerint mintegy 5848 hektáron termesztenek Magyarországon szilvát a gazdálkodók.
A legnagyobb termesztőkörzet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, itt 1636 hektáron folyik a szilvatermesztés, a második helyen Bács-Kiskun vármegye áll 1197 hektárral, de Pest vármegyében is jelentős szilvaültetvények vannak, mintegy 956 hektáron foglalkoznak ezzel a gyümölccsel a gazdálkodók.
A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a gyümölcs ipari feldolgozása is. A Magyarországon termett szilva jelentős részét, mintegy 60 százalékát az ipar dolgozza fel, lekvár és befőtt mellett pálinka alapanyagául is szolgál a gyümölcs.
