Érdekes felmérést hozott nyilvánosságra MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. nemrég. Adataikból kiderült, a fiatalok nagyjából fele az év közbeni lakhatási költségekre teszi félre a diákmunkából származó jövedelmét, 40 százalékuk pedig külföldön is kipróbálná magát a nyáron.
A kutatás során arra is rákérdeztek a résztvevőknél, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek. A diákmunkavállalás mögötti motivációk, az azzal kapcsolatos elvárások és a külföldi munkavállalási preferenciák voltak a főbb mozgatórugói annak az online kutatásnak, amit több száz, 16 és 24 év közötti, aktív jogviszonnyal rendelkező tanuló töltött ki a nyári szünetet megelőző egy hónapban.
A megkérdezettek 89,8% korábban is vállalt már diákmunkát, többségük évközben is. A diákmunka-vállalás legfőbb motivációja a pénzkereseti lehetőség (5-ös skálán 4,6), melyet a jövőépítési célok követnek, mint például a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás.
A többség a lakóhelyéhez nagyon közel eső helyen szeretne munkát vállalni, a lakóhelytől ingázással sem megközelíthető munkát csak akkor vállalnának a fiatalok a munkáltató biztosít szállást is. A megkérdezett fiatalok valamivel több mint fele részmunkaidős munkát vállalna szívesen a nyáron, de a heti 10 órás munkakört vagy annál kevesebbet alig két százalékuk preferálja. Kétharmaduk felelt úgy, háromtól nyolc hétig terjedő munkavállalásban gondolkodik, tehát megállapítható, a fiataloknak fontos, hogy legyen kis szabadságuk is a nyáron.
Akik nem vállalnak diákmunkát, leginkább szintén azzal indokolták döntésüket, hogy pihenni szeretnének, de az okok között szerepelt az is, hogy már rendelkeznek főállással, kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, vagy egyéb elfoglaltságuk van, legyen az nyelvvizsga-felkészülés vagy egy kutatásban való részvétel.
A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezett fiatalok körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.
A válaszadó fiatalok mindössze kis része az (23,4%), aki csak hivatalosan bejelentett munkát vállalna. A többségnek (48,8%) a részben bejelentés sem elvárás. Ez utóbbi némi aggodalomra ad okot, ugyanis hiába is ígérnek adott esetben magasabb fizetést a diákoknak a munkaadók, jogilag nincsenek védve és a helyzet áldozataivá válhatnak.
A nyári diákmunka során megszerzett jövedelmet, vagy annak egy részét, a válaszadó fiatalok 45,1% szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. Legnépszerűbb konkrét cél a lakhatási támogatás (48%). Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.
A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező.
