Ismert, hogy 2024-től a nagyobb településeken megszűnik a csok, ekkortól kizárólag az ötezer lakosúnál kisebb, úgynevezett preferált településeken lesz elérhető a módosított falusi csok. Ugyanakkor Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő nemrég azt nyilatkozta, hogy már dolgoznak egy új, hatékonyabban működő támogatási rendszeren a nagyobb településeken élők számára, amelyet szerinte nevezhetünk akár csok plusznak (csok+) is.
Az új rendszer jövő évi bevezetéséig azonban maradnak a jelenlegi feltételek, míg 2024-től már az új támogatás lesz elérhető. A Bankmonitor szakértői elemezték, hogy az eddig megismert csok és babaváró módosítások tükrében vajon mire számíthatunk majd az új csok-nál.
A „városi” csok jövő évi kivezetése melletti egy kormányzati érv az volt, hogy jelenlegi formájában nem képes hatékonyan segíteni a családok otthonhoz jutását. Ez annyiban érthető, hogy az elmúlt három évben például Budapesten 629 000 forintról 885 000 forintra nőtt a használt lakások átlagos négyzetméterára a KSH szerint. Ez a fővárosban csaknem 41 százalékos drágulást jelent.
A legolcsóbbnak számító észak-magyarországi régióban például 60 százalék felett volt az áremelkedés három esztendő alatt. Az új lakások még drágábbak, például Budapesten 2020 első negyedéve óta 754 000 forintról 1 222 000 forintra emelkedett az újépítésű lakóingatlanok átlagos négyzetméterár.
Nem véletlenül döntött úgy a kormány, hogy jelentősen növeli jövő évtől a preferált kistelepüléseken elérhető falusi csok összegét. Ami így gyerekszámtól függően 0,6-10 millió forint helyett 1-15 millió forint támogatást jelent majd egy vásárlással egybekötött korszerűsítés és/vagy bővítés esetén.
Pedig a kistelepülések ingatlanárai lényegesen alacsonyabbak: a Pest megyei községekben például 75 százalékkal alacsonyabb a használt lakások átlagos négyzetméterára mint Budapesten, de a dél-alföldi községek és a vármegyeszékhely Szegeden négyzetméterárai között például 84 százalékos a különbség. Ezért, ha a kormány valóban hatékonyan kívánja támogatni a városokban élő családok otthonhoz jutását, akkor az új rendszer támogatási összegeit a falusi csok-hoz hasonlóan jelentősen meg kell emelnie.
A Bankmonitor szakértői arra számítanak, hogy a 2024-től induló új csok esetében a gyerekvállalás jogosultsági feltétel lesz, így szűkülhet az igénylők köre. Ugyanakkor a 40 éves felső korhatárt lecsökkenthetik 30 évre, ám ez a feleségre vonatkozhat majd, hasonlóan a babaváróhoz. Ez tulajdonképpen a vállalt gyermekre igényelhető, megelőlegezett csok némileg átalakított, megemelt összegű változata lehetne.
Jelenleg a legalább két gyermek után csok támogatást igénylők kérhetik a legfeljebb 3 százalékos kamatozású támogatott hitelt (úgynevezett csok hitelt) is. Jelenleg a kölcsön maximális összege két gyerek után 10 millió forint, míg három gyerekre 15 millió forint finanszírozáshoz lehet hozzájutni. Kölcsönről lévén szó itt természetesen feltétel, hogy a bank hitelképesnek minősítse az igénylőket.
A Bankmonitor szakértői szerint ez a konstrukció megmaradhat – adott esetben a maximális kölcsönösszeg még emelkedhet is-, ugyanakkor a csok támogatás átalakulásával a jogosultak köre szűkülhet.
Kérdés egyelőre a csok támogatáshoz kapcsolódó egyéb kedvezmények sorsa, mint például a csok-kal vásárolt ingatlant érintő illetékkedvezménye, vagy az új lakások 5 százalékos áfájának, valamint az építkezés 27 százalékos áfájának 5 millió forintig történő visszatérítése. Ezek idén még biztosan elérhetőek, ám jó esély van rá, hogy szűkebb kör számára 2024-ben is elérhetők lesznek, hiszen komoly segítséget jelentenek az otthonteremtéshez.