Magyarországon átlagosan 10 kg/fő a dinnyefogyasztás, viszont melegebb nyarakon több, míg hűvösebbeken kevesebb fogy.
Hétvégétől elérhető a magyar dinnye, igaz először csak kisebb mennyiségben. A magyar dinnyetermelők a spanyol, görög és olasz termelők miatt az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, ezért jelentős technológiai fejlesztésekbe kezdtek. A magyarországi fajtahasználat az elmúlt időszakban nemzetközi szinten is versenyképessé vált, ráadásul a hazai klíma szintén kedvez ennek a gyümölcsnek.
A hazai dinnye már e hétvégétől kisebb mennyiségben kapható lesz, majd július első hetétől várható nagyobb mennyiségben a termés. Először a déli országrészből, Békés, Tolna, Baranya térségéből, majd a hevesi régióból kerül a dinnye a fogyasztókhoz, később, július végétől Szabolcs-Szatmár-Beregből – és kedvező időjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhető lesz – írta a Pénzcentrum.
A magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. A termelés korszerűsítése érdekében a kamara és a vetőmag-forgalmazó cégek tanulmányutakat szerveztek a versenytárs országokba is.
Ennek hozadékaként is észlelhető volt a hazai termőterület csökkenésének lassulása, a korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét pedig átvették az oltott és hibrid dinnyék, melyek aránya mára elérte a teljes dinnye termőterület 95 százalékát. Azaz a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet.
A görögdinnye-termesztésünk 2-3 százaléka, míg a sárgadinnye-termesztésünk már több mint 20 százaléka fóliás termelésből származik. Összességében elmondható, hogy a termelés jóval hatékonyabb lett, és betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, sőt, növekedett a minőség.
A sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy része áruházláncokban kerül értékesítésre Fotó: Freepik
A hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5-2 kg, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Illetve a sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy része áruházláncokban kerül értékesítésre.
Csökkent az óriás dinnyék aránya, de az „útszéli” és zöldségeseknél való árusításban még van rá kereslet, szeletelt formában. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek vannak, nagy rá a kereslet, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb.
A dinnye több mint 90 százaléka víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában. A sárgadinnye kiváló karotin és C-vitamin forrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen levő likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is.