Egy úttörő kutatás során brit tudósok élő emberi agyszövet felhasználásával modellezték az Alzheimer-kór korai szakaszát, ezzel forradalmasítva a demencia tanulmányozását, és jelentősen felgyorsítva a gyógymód keresését. Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy az Alzheimer-kórt valós időben vizsgálják emberi agysejteken, és ezzel megnő az esélye a hatékony kezelések kifejlesztésének - tudósított a The Guardian.
Egyedülálló módon egészséges agyszövetet használtak, amelyet NHS-betegektől gyűjtöttek rutin agyműtétek során. Ezeket a mintákat az Alzheimer-kórhoz köthető amiloid béta fehérje toxikus formájával kezelték, hogy megfigyeljék, hogyan rombolja le az agysejtek közötti kapcsolatokat. Az élő agyszövet felhasználása ritka lehetőséget nyújtott a kutatóknak, hogy közvetlenül tanulmányozzák a demencia mechanizmusát emberi környezetben, nem pedig állatmodelleken.
A Race Against Dementia és a James Dyson Alapítvány támogatásával zajló projekt során a tudósok megfigyelték, hogy az agy nem képes helyreállítani azokat a károkat, amelyeket az amiloid béta toxikus változata okozott. Már minimális fehérjeszint-változás is elegendő volt az agysejtek közötti kommunikáció megzavarásához, ami alátámasztja, hogy az Alzheimer-kór a szinapszisok elvesztésén keresztül vezet kognitív hanyatláshoz.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói élő emberi agyszeleteket tartottak életben akár két hétig is laboratóriumi körülmények között, lehetővé téve a hosszabb távú vizsgálatokat. A halántéklebenyből származó mintákban magasabb tau fehérjeszintet találtak – ez a másik kulcsfontosságú Alzheimer-kórhoz köthető fehérje –, ami megmagyarázza, hogy miért ez a terület a leginkább sérülékeny a betegség korai szakaszában.
„Az Alzheimer-kórt próbáljuk utánozni” – mondta Dr. Claire Durrant, az Edinburgh-i Egyetem kutatója. Hozzátette: „Úgy véljük, hogy ez az eszköz segíthet felgyorsítani a laboratóriumból a betegekhez való eljutást, és ezzel egy lépéssel közelebb kerülhetünk a demencia szívfájdalmától mentes világhoz.”
A módszer nemcsak a betegség jobb megértését teszi lehetővé, hanem új kezelések gyorsabb tesztelését is emberi mintákon, ami komoly előrelépést jelent a jelenlegi gyógyszerfejlesztési gyakorlatokhoz képest. Sir Jackie Stewart jótékonysági szervezete és James Dyson is hangsúlyozták, hogy ez az élő agyszövetes módszer kulcs lehet a jövő Alzheimer-kezeléseihez.