Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy elképesztő háború indul meg az UEFA és az európai Szuperligát életre hívó klubok között. Az szinte teljesen egyértelmű, hogy minden a csillagászati összeget elérő bevételek körül forog, ám nagy kérdés, hogy azok, akikért az egész sportág létezik, a szurkolók vajon mit nyernek, nyerhetnek-e egyáltalán a fejük felett lejátszódó marakodáson.
Egy biztos, az Európai Labdarúgó Szövetség meghozta a döntését, és 2024-től megváltozik a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszere. A lényeg, hogy a jelenlegi 32 helyett 36 gárda szerepelne a kontinens legrangosabb klubsorozatának főtábláján, a négycsapatos csoportokat pedig egy nagy tabella váltaná fel. Az eddigi hat csoportmeccs helyett minden gárda tíz találkozót játszhatna, ráadásul az ellenfelek az össze, főtáblára került csapat közül kerülnének ki. Az első nyolc automatikusan a nyolcaddöntőbe jutna, ugyanakkor a 9–24. helyezettekre pedig rájátszás várna a 16 közé kerülésért. A győztesek a BL-ben, a vesztesek pedig az Európa-ligában folytatnák tovább.
Hasonló módon változik a másik két kupa sorozat is: az Európa-ligában 8 meccsből áll majd a csoportkör, a következő idénytől induló Európa-konferencialigában hat mérkőzést vívnak a csapatok a csoportkörben – habár a két kisebb sorozat pontosabb reformjáról még nem számolt be az európai szövetség.
Nagyon fontos, hogy a BL-ben játszó csapatok számára továbbra is az UEFA osztaná ki az elért eredményeik alapján a bevételeket. Szintén fontos, hogy például olyan nagy klubok maradtak az európai szövetség mellett és támogatják a reformterveket, mint például az idei elődöntős Paris Saint-Germain, a tavalyi győztes Bayern München vagy éppen a korábban szintén BL-t nyerő Borussia Dortmund. Utóbbi klub vezérigazgatója, Hans-Joachim Watzke a csapat hivatalos honlapján kijelentette, a Dortmundnak nem áll és soha nem is állt szándékában csatlakozni a Szuperligához.
Szintén nem megvetendő szempont, hogy például a legnagyobb szurkolói csoportok az első pillanattól kezdve ellenezték a Bajnokok Ligája megreformálását. Mint azt közösen megírt levelükben leírták, „az önök Bajnokok Ligájára vonatkozó módosítási terve, amely a mérkőzések számának növelésén, az előző évek eredményei alapján zajló kvalifikáción és a sorozat kereskedelmi jogainak birtokba vételén alapul, veszélyezteti sportágunk egészének integritását”.
Mindezek ismeretében sokan kíváncsiak arra, hogy a szurkolói csoportok miként vélekednek majd a Szuperligáról, amelyet ma reggel 12 klub közös közleményben jelentett be. Ráadásul az AC Milan, az Arsenal, az Atlético Madrid, a Chelsea, az FC Barcelona, az Internazionale, a Juventus FC, a Liverpool FC, a Manchester City, a Manchester United, a Real Madrid és a Tottenham Hotspur már az új sorozatot idén augusztusban el akarja indítani. A Szuperliga elnöke Florentino Pérez, a Real Madrid első embere lett, míg a munkáját alelnökként a Juventus elnöke, Andrea Agnelli és a Manchester United klubelnök-tulajdonosa Joel Glazer segíti majd.
„Minden szinten segíteni fogunk a labdarúgásnak, és segítünk, hogy a megérdemelt helyére kerüljön a világban. A futball az egyetlen globális sport a világon több mint négymilliárd szurkolóval. A mi felelősségünk, hogy nagy klubokként reagáljunk a vágyaikra” – idézi a 12 csapat által közösen kiadott közlemény Pérezt. Magát a közleményt az Atlético Madridon kívül minden érintett megjelenített saját, hivatalos honlapján.
De nézzük, miként játszanának a csapatok a Szuperligában. Az elképzelés szerint összesen 15 alapklub szerepelne a sorozatban – nem tudni egyelőre, hogy mely három gárda kerül a 12 alapító mellé –, és rajtuk kívül még öt csapat cserélődne idényről idényre. A mérkőzéseket augusztus közepétől, hétközi játéknapokon rendeznék, mégpedig 1-1 tízfős csoportban. Mindenki játszana mindenkivel pályaválasztóként majd vendégként is csoporton belül, majd mindkét csoportból az első három helyezett automatikusan a legjobb nyolc közé jutna, míg a 4. és 5. helyezettekre playoff várna, mégpedig az A-ban negyedik játszana a B-ben ötödikkel, és természetesen fordítva. Mindkét playoff esetében a pályaelőny a 4. helyen végzett gárdánál lenne. Aztán a két győztessel kialakulna a negyeddöntő mezőnye, és innentől kezdve – akárcsak a BL-ben – kétmeccses, egyenes kieséses párharcok vezetnének a májusi fináléig.
„Azzal, hogy a Szuperliga összegyűjti a világ legjobb klubjait és játékosait, hogy egymás ellen játsszanak egy egész idényen át, a sorozat az európai labdarúgás egy új fejezetére nyit kaput: világszínvonalú versenyfutás, létesítmények és növekvő anyagi támogatás a futballpiramis teljes széltében” – fogalmazott Joel Glazer. A Manchester United első embere hozzátette, a sorozatot a JP Morgan bank és befektetési csoport finanszírozná – sajtóhírek szerint 4,6 milliárd fontot invesztálna a sorozatba –, és a résztvevők négyszer-ötször nagyobb bevételhez juthatnának, mint a BL-ben. Egyes gazdasági számítások szerint egy-egy klub bevétele akár a 350 millió eurót is elérhetné.
A klubok közölték, a férfiliga rajtja után nem sokkal a női Szuperliga elindítását is tervezik, ráadásul bejelentették, hogy a résztvevő klubok továbbra is részt vennének a nemzeti bajnokságaikban. Ez utóbbiban azonban nem lehetnek egészen biztosak, hiszen az UEFA, sőt a különböző országok labdarúgó szövetségei – többek között a spanyol, az olasz és az angol – ellenlépéseket, retorziókat helyeztek kilátásba azok ellen a klubok és játékosaik ellen, akik pályára lépnek majd a Szuperligában.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) bejelentette, az UEFA-val karöltve az érintett klubokat eltiltják bármilyen hazai, európai vagy világméretű versenyen való részvételtől, játékosaiktól megtagadják a nemzeti csapatokban való szereplést. Az angol, a spanyol és az olasz szövetség, illetve a három ország élvonalbeli bajnokságait bonyolító ligák szintén kiadtak egy közleményt, amiben néhány klub önző érdekének tartják a tervezett sorozatot, és úgy fogalmaztak, támogatják az új sorozatban szerepet vállaló játékosok eltiltását valamennyi kontinens válogatott eseményéről, illetve kizárnák őket minden nemzeti bajnokságból.
Azóta pedig kiderült, hogy a nemzetközi és a nemzeti szövetségek nem a levegőbe beszélnek: megerősítette, hogy a Szuperliga klubjaiban játszó futballisták nem vehetnek majd részt olyan nemzetközi eseményeken, mint a világbajnokság vagy az idei Európa-bajnokság.
Hamar reagált az Európai Szuperliga (ESL) 12 alapító klubja a fenyegetésekre, és tárgyalásra hívta az UEFA és FIFA vezetőit. A Gianni Infantino FIFA- és Aleksander Ceferin UEFA-elnöknek küldött levélben az ESL arról tájékoztatta a két sportvezetőt, hogy jogi lépések történtek az új szervezet megvédése érdekében, egyúttal sürgős tárgyalásra hívja mindkettőjüket, hogy közösen megvitassák az új versenysorozat részleteit, és hogy az miképpen illeszthető a futball gazdasági rendszerébe. „Nem arra törekszünk, hogy a Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát lecseréljük, hanem hogy versenyezzünk azokkal, és hogy ezek mellett létezzünk” – olvasható a levélben.
A futballháború tehát kezdetét vette...
