A nőnap eredete messze túlmutat a virágcsokrokon és ajándékokon -írja a Nőkért.hu. Bár manapság sokan csupán egy kis figyelmességként élik meg, a nőnap mögött egy komoly történelmi háttér húzódik, amely a nők jogaiért folytatott küzdelmet és a társadalmi változások igényét jelzi.
Az első nőnapot 1909-ben tartották az Egyesült Államokban, a szocialista párt kezdeményezésére. Az 1910-es koppenhágai Szocialista Internacionálén Clara Zetkin és Luise Zietz javasolták, hogy tegyék nemzetközivé ezt a napot, amely a nők választójogáért és egyenlő bánásmódért vívott harcának elismerésére szolgálna. A javaslatot a konferencia résztvevői elfogadták, de nem jelöltek ki konkrét dátumot.
Az első nemzetközi nőnapot 1911 márciusában ünnepelték, ekkor Ausztria, Dánia, Németország és Svájc is csatlakozott az eseményhez. A rendezvényeken több millióan vettek részt. Alexandra Kollontáj, aki akkor Németországban tartózkodott, így emlékezett vissza:
"Minden várakozást felülmúlt. Németország és Ausztria egyetlen, nőkből álló, háborgó tenger. Megmozdulások mindenütt, a városokban és a kis falvakban... a nők gyermekeiket az otthon maradt férjekre bízták, hogy részt tudjanak venni az összejöveteleken."
A nőnap egyik legemlékezetesebb pillanata 1917. március 8-án történt, amikor orosz nők sztrájkot szerveztek Pétervárott „kenyérért és békéért”, a háborús szenvedések és elnyomás ellen. Ez a demonstráció közvetlenül hozzájárult a forradalom kitöréséhez, és a cár lemondását követően az ideiglenes kormány biztosította a nők számára a választójogot.
1921-ben, a Kommunista Internacionálé ülésén a bolgár nőküldöttség javaslatára véglegesen március 8-át jelölték ki a hivatalos nemzetközi nőnap dátumaként.
A nőnap tehát nem csupán egy egyszerű ünnepnap, hanem a nők jogaiért folytatott küzdelem, az egyenlőség és a társadalmi igazságosság szimbóluma. Ahogy a történelem tanúsítja, a nőnap mindig is a változás és a harc napja volt.