Fantasztikus művészettörténeti leletről írt a The Art Newspaper honlapja. Kiderült, hogy az augsburgi Sarlós Boldogasszony-katedrális déli kereszthajóján lévő, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló falfestményeit a 11. század első évtizedében készítették. A freskókat – melyek nagyon hasonlítanak a német-svájci határon elterülő Boden-tó Reichenau szigetén lévő Szent György-templom 10. századi freskóihoz – valamikor fehérre meszelték és meg is feledkeztek róluk egészen az 1930-as évekig, amikor újra felfedezték őket. Dendrokronológiai kormeghatározási módszerrel sikerült megállapítani, hogy a falazat i.sz. 1000-ben készült. Ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy 1065-ben épült a katedrális.
„A legrégebbi freskók az első réteget alkotják a falazat fölött, és ezért a templom eredeti díszítésének részei. Feltételezhetjük, hogy lévén egy fontos püspöki templom, a freskókat rögtön az építés után festették, i.sz. 1000 után nem sokkal” - mondta Birgit Neuhäuser, a bajor örökségvédelmi hivatal szóvivője.
Bár erősen megkoptak és töredezettek, két jelenetet és egy harmadik részt azonosítani tudtak, ezek között van Keresztelő Szent János lefejezése és eltemetése, amelyek a nyugati falon vannak. A szakemberek szerint a déli falon lehetett Keresztelő Szent János születése, megkeresztelésének ábrázolása, amelyeket azonban a 14. század közepén megsemmisítették, amikor egy gótikus ablakot helyeztek el ott.
