Amszterdam csatlakozik azokhoz a holland városokhoz, amelyek korlátozzák a klímaválsághoz hozzájáruló termékek reklámozását. A városi tanács döntése értelmében betiltják a húsipari termékek, valamint a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok kültéri reklámját, annak ellenére, hogy a lépés jogi vitákat is felvethet.
A szabályozás módosítását a képviselők csütörtökön fogadták el. Melanie van der Horst, a városi közterekért felelős tanácsnok előzetesen arra figyelmeztetett, hogy az érvényben lévő reklámszerződések miatt a város jogi következményekkel is szembesülhet, ennek ellenére a többség a tilalom mellett döntött.
Mire vonatkozik a tiltás?
Az új szabályok május 1-jétől lépnek hatályba, és az utcai óriásplakátokra, valamint a buszmegállókban és a tömegközlekedési eszközökön elhelyezett reklámfelületekre vonatkoznak. A döntés ugyanakkor nem érinti a bolti kirakatokat, ahol továbbra is megjelenhetnek húsipari termékeket vagy fosszilis üzemanyagokat ábrázoló hirdetések.
A város tájékoztatása szerint a hústermékek reklámjai jelenleg az összes amszterdami kültéri reklámfelület mindössze 0,1 százalékát, míg a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok hirdetései 4,3 százalékát teszik ki. A döntés tehát inkább szimbolikus és irányadó lépés, mintsem a reklámpiac egészét átalakító intézkedés.
Nem egyedi lépés Hollandiában
Amszterdam nem az első holland város, amely ilyen irányba mozdul el. Haarlem, majd később Hága, Utrecht, Delft, Leiden és Nijmegen is bevezetett hasonló korlátozásokat 2024-ben. Ezekben a városokban nemcsak a húsipari termékek, hanem a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok reklámja is tiltólistára került a köztereken.
A döntések hátterében azok a kutatások állnak, amelyek szerint az élelmiszertermelés a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy harmadáért felelős, ezen belül pedig a hús előállítása körülbelül kétszer akkora emisszióval jár, mint a növényi alapú élelmiszereké.
Mit jelent ez európai szinten?
Az Európai Unió klímacéljai szerint a jelenlegi, fejenként átlagosan 82 kilogrammos éves húsfogyasztást 24 kilogrammra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU 2050-re elérje a karbonsemlegességet. Hollandia ebből a szempontból különösen érdekes szereplő: az egy főre jutó éves húsfogyasztás 75,8 kilogramm, miközben az ország az EU legnagyobb húsexportőre.
Amszterdam döntése így nemcsak helyi szabályozásként értelmezhető, hanem egy szélesebb európai trend részeként, amely a fogyasztási szokások és a közterületi kommunikáció átalakításával próbál hozzájárulni a klímavédelmi célokhoz. Hogy a reklámtilalom hosszabb távon mennyiben befolyásolja a fogyasztást, az továbbra is nyitott kérdés, de a város egyértelmű jelzést küldött az irányról, amerre haladni szeretne.
