A képviselőház szinte teljes egyetértésben, 427 igen és mindössze 1 nem szavazattal támogatta annak a javaslatnak az elfogadását, amely a Jeffrey Epstein-ügy iratainak nyilvánosságra hozatalát célozza. A kezdeményezés kétpárti volt: Ro Khanna demokrata és Thomas Massie republikánus képviselő közösen nyújtották be az indítványt, amely az elmúlt évek egyik legérzékenyebb amerikai politikai-jogi ügyében hozhat nagyobb átláthatóságot.
A szavazás háttere
A javaslat eredetileg nehézségekbe ütközött a republikánusok és Donald Trump elnök részéről. Ennek oka, hogy az Epstein-iratokban Trump neve többször is előkerül, ami politikai kockázatot jelenthetett számára. A helyzet ugyanakkor megváltozott, amikor beiktatták azt a demokrata képviselőt, akinek a szavazata hiányzott a kezdeményezés sikeréhez.
Ezzel az elnök nyílt ellenállása fenntarthatatlanná vált, így végül Trump inkább az ügy élére állt, és támogatta azt a javaslatot, amely formálisan őt is felszólítja a dokumentumok nyilvánosságra hozására — olyan lépésre, amelyet a törvény nélkül is saját hatáskörben megtehetne.
Mi történik ezután?
A képviselőházi döntés után a javaslat a szenátus elé kerül. Ott további egyeztetés és szavazás vár rá, majd Donald Trump elnök vétózhatja is, ha úgy ítéli meg, hogy a dokumentumok kiadása folyamatban lévő nyomozásokat veszélyeztetne. Ez azt jelenti, hogy bizonyos iratok elzárva maradhatnak a nyilvánosság elől, még akkor is, ha a kongresszus másként dönt. A szenátus ugyanakkor ezekhez az anyagokhoz ebben az esetben is hozzáférhet.
A szavazás egyetlen ellenszavazata Clay Higgins louisianai republikánus képviselőtől érkezett, aki szerint „a javaslat nem tesz eleget az ártatlanul megnevezett, aktákban szereplő emberek védelmére.” Higgins álláspontja régóta ismert: úgy látja, a teljes körű nyilvánosság súlyosan sértheti azoknak a személyeknek a jogait, akik nevét ugyan feltüntették a dokumentumokban, de nem köthetők bűncselekményhez.
Miért fontos ez a döntés?
Az Epstein-ügy évek óta hatalmas társadalmi érdeklődést vált ki, részben a benne szereplő ismert és befolyásos személyek miatt. A dokumentumok nyilvánosságra hozását civil szervezetek és újságírók is régóta sürgetik, abban bízva, hogy fény derülhet a korábbi vizsgálatok hiányosságaira és a kapcsolati háló részleteire.
A mostani döntés ugyan még messze nem jelenti az iratok automatikus megjelenését, de a politikai akarat egyértelműen elmozdult a nagyobb átláthatóság felé. A folyamat következő szakaszában már a szenátusé és az elnöké a főszerep — a lépések pedig meghatározzák, milyen mértékben ismerheti meg a nyilvánosság az Epstein-akták tartalmát.