Május 27-én újabb meghallgatásra kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb döntéshozó testületében, az Általános Ügyek Tanácsában. A testület ezúttal is Magyarország 7-es cikk szerinti eljárásával foglalkozik – derül ki a tanács hivatalos napirendjéből, amelyet a 444.hu szúrt ki.
Szavazati jog felfüggesztése is a lehetőségek között
Az Európai Unió Szerződésének 7-es cikke lehetőséget ad arra, hogy ha egy tagállam tartósan és súlyosan megsérti az EU alapértékeit, akkor akár meg is vonhatják szavazati jogát az uniós döntéshozatalban. Ezt a mechanizmust az Európai Parlament 2018-ban aktiválta Magyarországgal szemben, azóta ez lesz a nyolcadik hivatalos meghallgatásebben az eljárásban.
A meghallgatásokat az Általános Ügyek Tanácsa vezeti le, amelyben az uniós tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei (többnyire EU-ügyi vagy külügyminiszterek) vesznek részt. Ez a fórum készíti elő az EU-csúcstalálkozókat is, és kezeli az olyan komplex ügyeket, mint a jogállamiság vagy a tagállami vétók kérdése.
A háttérben Ukrajna csatlakozása és az újabb magyar vétóveszély
A május 27-i ülés különösen érzékeny időpontban jön, miután Brüsszelben egyre erősebb az elégedetlenség Magyarország Ukrajna-politikájával kapcsolatban. Orbán Viktor többször is blokkolta az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat és ellenezte az Oroszország elleni szankciókat.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője nemrég úgy nyilatkozott:
„Van B- és C-tervünk is arra az esetre, ha Magyarország vétót emelne Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. De a fő cél továbbra is az, hogy minden tagállam támogatását megszerezzük.”
Az EU vezetői szerint tehát aktívan dolgoznak azon, hogyan lehetne megkerülni Budapest vétóját, amennyiben a magyar kormány továbbra is akadályozná Ukrajna előrehaladását az uniós csatlakozási folyamatban.
Folyamatos kritikák a magyar jogállamiság helyzete miatt
A meghallgatás nem kizárólag az ukrán ügyek miatt aktuális: a magyar jogállamiság helyzete is folyamatos viták tárgya Brüsszelben. Az Európai Parlament és több tagállam is aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság, a civil társadalom és a független intézmények helyzete miatt.
A helyzetet tovább élezte a kormány által benyújtott átláthatósági törvényjavaslat, amely – több szervezet és médium szerint – korlátozhatja a külföldi támogatásból működő civil szervezetek és médiumok mozgásterét.
