„A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak, és egymás szemébe nézzenek, azért, hogy népeknek visszaadassék a remény és a megérdemelt méltóság, a béke méltósága.” – ezekkel a szavakkal fordult XIV. Leó pápa a világ vezetőihez a keleti egyházak képviselőivel tartott vatikáni audiencián, amelyen magyar küldöttség is jelen volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolita vezetésével.
A pápa ismételten hangsúlyozta: a béke érdekében kész minden erőfeszítést megtenni. Az egyházfő kifejtette: „A népek békét akarnak, és én szívemmel a kezemben, azt mondom a népek felelőseinek: találkozzunk, beszéljünk egymással, tárgyaljunk!”
A háború alternatíváiról szólva a pápa kiemelte: „A fegyverek elhallgathatnak és el kell hallgatniuk, mivel nem jelentenek megoldást a problémákra, ellenkezőleg megsokszorozzák őket.” A beszédben figyelmeztetett az egyszerűsítő és kirekesztő gondolkodás veszélyeire is: „Kerüljük az erőszakos elbeszélések tipikus manicheista gondolkodásmódját, amely jókra és rosszakra osztja a világot.”
Az audiencián a pápa külön is szólt a Közel-Keleten és más konfliktusövezetekben élő keresztényekhez, akiket arra buzdított, hogy maradjanak meg szülőföldjükön. „Ki ismeri jobban a háború borzalmait nálatok, akiket Ferenc pápa mártír egyházaknak nevezett?” – tette fel a kérdést. A keresztény közösségek szerepét kiemelve hangsúlyozta: „Biztosítani kell, és nem csak szavakkal, hogy földjeiken maradhassanak, biztonságos létet és jogokat garantálva számukra.”
Az esemény keretében XIV. Leó pápa első ízben találkozott személyesen is a 2025-ös jubileumi szentévre érkező delegációkkal és zarándokokkal. A Vatikán hivatalos tájékoztatása szerint szerdán fogadta a világelső olasz teniszezőt, Jannik Sinnert is családjával együtt, valamint a FITP (olasz teniszszövetség) elnökét, Angelo Biraghit, ezzel is kifejezve közismert rajongását a sport iránt.
A pápa üzenete ezúttal is világos: a béke nem politikai alku kérdése, hanem erkölcsi kötelesség. Az Egyház készen áll segíteni a párbeszéd előmozdításában – azokért, akik szenvednek, és akik még remélnek.