Az Orbán-kormány szombaton egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit Ukrajnával, ami a 27 EU-tagország egyhangú döntését előíró elvre hivatkozva történt. Az Ukrainszka Pravda cikkében közölt információk szerint a döntés nemcsak politikai, hanem jogi vitákra is rávilágít. Olha Sztefanisina ukrán igazságügyi miniszter, EU-integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a müncheni biztonsági konferencián beszélt a történtekről. A politikus először csak annyit árult el, hogy egy ország éppen akkor akadályozta meg a tárgyalások megkezdését, később pedig megerősítette, hogy Magyarországról van szó.
A döntés okai részben a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli feszültségekre vezethetők vissza, de az Orbán-kormány Ukrajnával kapcsolatos általános politikai állásfoglalása is szerepet játszik.
A magyar kormány évek óta kritikusan viszonyul Ukrajnához, különösen a háború kitörése óta, amikor Ukrajna a nyugati támogatásra támaszkodva igyekszik megállítani az orosz agressziót. Orbán Viktor többször is kifejezte, hogy Ukrajnának nincs esélye legyőzni Oroszországot, és a magyar kormány rendszeresen hangoztatja, hogy Ukrajna túlzottan függ a nyugati segítségtől. A 2024. februári felmérés szerint az ukránok többsége, több mint 52 százaléka, Magyarországot ellenséges államnak tekinti - tette hozzá a Népszava.
A tárgyalások megkezdése előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásai elindulhatnak. Az első tárgyalási fejezetek a jogállamiságra és adminisztrációs reformokra összpontosítanak, de Magyarország azt szeretné, ha a kisebbségek jogainak kérdése is szerepelne az eljárásban.
