Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen január 21-én a Világgazdasági Fórum 2025 konferenciáján tartott beszédében átfogó és ambiciózus jövőképet vázolt fel Európa számára a gyorsan változó globális környezetben - közölte a Portfolio. A beszéd középpontjában a geopolitikai verseny új korszakára való felkészülés állt, és a különböző kihívásokra adott válaszok, amelyek az unió versenyképességét és fenntartható növekedését célozzák.
Von der Leyen úgy véli, hogy Európának sürgősen alkalmazkodnia kell az új geopolitikai realitásokhoz, miközben megőrzi alapvető értékeit. A beszédben kiemelte, hogy a világ ma már nem olyan egységes, mint a 2000-es évek elején, amikor a globális gazdaság együttműködése volt az uralkodó tendencia. A technológiai fejlődés, például a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika gyors ütemben történő fejlődése mellett a kereskedelmi korlátok is növekedtek, és a nemzetközi intézmények küzdenek a problémák kezelésével.
A Bizottság elnöke beszédében azt is hangsúlyozta, hogy Európának "sebességet kell váltania", hogy fenntartsa növekedését a következő negyedszázadban. Ennek érdekében jövő héten a Bizottság egy új ütemtervet, a "versenyképességi iránytűt" terjeszt elő, amely az innováció, a szén-dioxid-mentesítés, a készség- és munkaerőhiány kezelése, valamint a bürokrácia csökkentésére összpontosít.
A jövőre vonatkozó tervei között szerepel a tőkepiaci unió létrehozása, új pénzügyi termékek bevezetése, valamint a kockázati tőke ösztönzése, hogy az uniós befektetések áramlása zökkenőmentes legyen. Von der Leyen megerősítette, hogy Európa nem tőkehiányos, hanem a tőkepiacok hatékony működésének javítása szükséges, különösen a korai fázisú technológiák terén, amelyek nagy potenciállal bírnak.
Európa jövőbeli versenyképességét az energiához való hozzáférés is kulcsfontosságú kérdésként jelent meg. A múltbeli orosz energiafüggőséggel kapcsolatos problémák kezelésére von der Leyen sürgette a tiszta energia-megoldások alkalmazását, és bejelentette, hogy februárban új tervet mutat be az európai energiaunió kiteljesítésére, amely a villamosenergia-hálózatok korszerűsítésére összpontosít. "Európa már ma is több áramot termel szél- és napenergiából, mint az összes fosszilis tüzelőanyagból együttvéve" – hangsúlyozta.
A mesterséges intelligencia és az éghajlatváltozás kezelése szintén kulcsfontosságú területek, amelyeket von der Leyen a globális együttműködés alapvető elemeként említett. Európa elkötelezettségét megerősítette a Párizsi Megállapodás iránt, miközben együttműködésre és pragmatikus hozzáállásra szólította fel az EU-t a globális kihívások kezelésében.
A beszéd végén az EB-elnök reagált Donald Trump és Orbán Viktor békefelhívásaira, hangsúlyozva, hogy az ukránok jövőjét nem lehet figyelmen kívül hagyni, és Európa elkötelezett amellett, hogy a nemzetközi politikai térben aktívan részt vegyen, miközben megőrzi saját értékeit.
Von der Leyen beszéde egy erőteljes felhívás volt Európa számára, hogy egységesen és proaktívan reagáljon a 21. század bonyolult geopolitikai és gazdasági kihívásaira.
