Rogán Antalt korrupció miatt feketelistára tette az USA. Az ügy diplomáciai feszültségeket szülhet és Donald Trumpnak is kihívást jelenthet.
2025. január 7-én az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma alá tartozó külföldi vagyonellenőrzési hivatal (OFAC) szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét. A lépést korrupciós vádak indokolták, és súlyos következményekkel járhat mindkét ország számára, különösen az új amerikai adminisztráció számára, amelyet Donald Trump január 20-án vezet majd - számolt be róla a Népszava.
Az OFAC által alkalmazott intézkedés nemcsak belépési tilalmat jelent, hanem az érintett személy amerikai vagyonának zárolását, valamint üzleti és kereskedelmi kapcsolatok teljes körű tilalmát is előírja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a szankciók különösen súlyosak:
„Ez nem egyszerűen az amerikai államkincstár által vezetett szankciós lista, mint amilyen a 2014-es kitiltási ügyekben előkerült. A mostani egy teljes körű feketelista, azaz zárolják az érintett USA-beli vagyonát, üzletkötési-kereskedelmi tilalmat is jelent az érintettel kapcsolatban, illetve az is szankcionálható, aki őt kiszolgálja, együttműködik vele.”
A szankciókat korrupcióval indokolták, de pontos részleteket egyelőre nem közöltek. Ligeti szerint:
„Nem tudni például, hogy ez csak a dollárban bonyolított tranzakciókra fog vonatkozni, vagy más fizetőeszközzel végrehajtott üzletekre is.” Az is kérdés, milyen hatással lesz az intézkedés a magyar kormányzat amerikai tevékenységeire.
„Kérdéses az is, mi lesz a helyzete azoknak a magyar kormányzati szerveknek, lobbicsoportoknak, amelyek Rogán alá tartoznak és az USA-ban tevékenykednek,” tette hozzá.
Időzítés
A szankció időzítése különösen figyelemreméltó, hiszen az amerikai döntést megelőzően a magyar kormány újraindította volna a korábbi letelepedési kötvényprogramot, ezúttal „vendégbefektetői vízumként” csomagolva. A program a vagyonos kínai állampolgárok betelepedését könnyítené meg, ami problémás lehet a Kínával szembeni kemény fellépéséről ismert Donald Trump számára. Ligeti kiemelte:
„Ahogy annak idején a letelepedési kötvényes biznisz, úgy ez a mostani is elsősorban vagyonos kínaiak betelepedését segítené elő, azaz a Kínával szemben kemény ellenállásáról ismert Donald Trumpnak sem valószínű, hogy kedvére lenne egy ilyen program.”
Trump helyzete: kellemetlen kezdet?
Az ügy további bonyodalmat okozhat Donald Trump január 20-ai beiktatása után. Ligeti szerint:
„Új elnökként neki is kínos lehet, ha azzal kell kezdenie a ciklusát, hogy átnyúl az államapparátus feje felett az ügyben.” Még ha Trump döntene is a szankció feloldásáról, az nem lenne egyszerű.
„Egy személy elvileg akkor kerülhet le a listáról, ha már nem jelent korrupciós veszélyt. A bizonyítási teher azonban megfordul: a szankcionált személynek kell tisztáznia magát,” magyarázta Ligeti, hozzátéve, hogy a bizonyítási követelményeket eltörölni Trump számára sem lehetséges.
Az eset a magyar–amerikai kapcsolatokra is kihathat, miközben az új amerikai adminisztráció számára diplomáciai próbatételt jelenthet. Az amerikai lépés komoly figyelmeztetés a magyar kormány számára, amely már korábban is ellentmondásos lépésekkel hívta fel magára Washington figyelmét.
Magyar Péter reakciója a történtekre pedig itt olvasható.
