A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) példátlan elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Gallant volt védelmi miniszter és a Hamász gázai parancsnoka, Mohamed Deif ellen. Netanjahut és Gallantot háborús bűnökkel és népirtással vádolják, míg Deif ügyében a döntés szimbolikus, mivel őt Izrael már nyáron likvidálta - írja az ATV.hu.
Az ICC 124 tagállama megosztott a döntés kapcsán
Annak ellenére, hogy 2023. október 7-én a Hamász brutális támadásában több mint 1200 izraeli, többségében civil halt meg, a bíróság az izraeli önvédelem egyes lépéseit is elítélte. A bírósági döntést több nyugati demokrácia, köztük Nagy-Britannia, Kanada és Belgium is támogatja, amelyek közölték, hogy Netanjahu területükre lépése esetén letartóztatnák az izraeli vezetőt.
Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője kijelentette:
„Az Egyesült Királyság mindig eleget tesz a hazai jogban, sőt a nemzetközi jogban meghatározott jogi kötelezettségeinek.”
Simon Harris ír miniszterelnök még határozottabban fogalmazott:
„Netanjahut feltétlenül őrizetbe vennénk, ha oda érkezne.”
Megosztott Európa és Amerika
Németország és Franciaország bár tudomásul vették a döntést, nem nyilatkoztak arról, hogy letartóztatnák-e Netanjahut. Magyarország, Csehország és Argentína azonban elutasította az ICC döntését. Magyarország kormánya egyenesen hivatalos látogatásra hívta az izraeli vezetőt.
Orbán Viktor és a magyar kormány álláspontja világos: hazánk nem fogja végrehajtani az elfogatóparancsot.
Az Egyesült Államok is határozottan elutasítja a bírósági döntést. Joe Biden elnök „felháborítónak” nevezte azt, míg Donald Trump és csapata már szankciókat tervez az ICC ellen. Mike Waltz, Trump lehetséges nemzetbiztonsági tanácsadója a Twitteren azt írta: