Az Európai Bizottság belügyi felelőse, Ylva Johansson aggodalmát fejezte ki Magyarország Nemzeti Kártya Programja kapcsán, amely az orosz és fehérorosz állampolgárok számára is elérhetővé válik. Johansson a szerdai Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) ülésén hangsúlyozta, hogy a program gazdasági előnyei nem kompenzálják a schengeni övezet biztonságát fenyegető kockázatokat.
Johansson kiemelte, hogy „több tagállam él orosz fenyegetettségben” és hogy „súlyos bűncselekmények, kémkedés és szabotázsakciók” érkeztek bejelentések Európa-szerte orosz és fehérorosz állampolgárokkal kapcsolatban. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy orosz és fehérorosz állampolgárok ne juthassanak az EU területére, mert veszélyeztetik az uniót” – szögezte le Johansson.
Emlékeztetett arra, hogy az EU két évvel ezelőtt megszüntette az orosz és fehérorosz állampolgárok vízumkönnyítéseit, ami jelentős csökkenést eredményezett a vízumkérelmek számában. Johansson megjegyezte, hogy a héten újabb levelet írt a magyar hatóságoknak, kérdéseket intézve a Nemzeti Kártyát igénylő orosz és fehérorosz állampolgárok biztonsági átvilágításának szigorúságáról. Magyarországnak szeptember végéig kell válaszolnia.
A kérdésre, hogy elképzelhető-e Magyarország ideiglenes felfüggesztése a schengeni övezetből, Johansson azt válaszolta, hogy erre jelenleg nincs lehetőség, de minden tagállam jogosult belső határellenőrzést bevezetni, ha szükségesnek látja. „A schengeni övezet a bizalmon alapul. A tagállamoknak támogatniuk kell egymást, mert az övezet védelme közös felelősségük” – jelentette ki.
Johansson szerint, bár eddig alacsony a száma azoknak az oroszoknak és fehéroroszoknak, akik Nemzeti Kártyát kaptak, a magyar kormány biztonsági kockázatot vállal azzal, hogy e két országból próbálja csökkenteni a munkaerőhiányt. „Lenne sok más ország, amelyekkel jobb együttműködést lehetne létrehozni e téren” – tette hozzá.
„Furcsa, hogy kifejezetten orosz vagy fehérorosz állampolgárokat hívunk be az Európai Unió területére, mikor tudjuk, hogy ezek az államok ellenségesek az EU-val szemben, és tudunk gyanús, az európai biztonság ellen irányuló támadásokról is” – fogalmazott Johansson. Hangsúlyozta, hogy „az orosz fenyegetettség a következő öt évben állandóan napirenden lesz; ne az orosz érdekeket védjük, hanem az Európai Unióban élőkét!”
Johansson a magyar és kínai rendőrség közötti esetleges együttműködésről is érdeklődött a magyar kormánytól, de a válasz értékelése még folyamatban van. „Nincs tudomásunk ilyen együttműködésről, azonban a jogi háttér már létezik” – zárta le Johansson.
