2025. 12. 08.

383.18 Ft

328.77 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Külföld

EU-s döntés: Magyarországnak is részt kell vállalnia a menekültügyi szolidaritásban

EU-s döntés: Magyarországnak is részt kell vállalnia a menekültügyi szolidaritásban
10perc.hu
2025. 12. 08.
Fotó: Northfoto

Az EU 2026-ra meghatározta a menekültügyi szolidaritási keretet: Magyarország is köteles hozzájárulni, akár pénzügyi befizetéssel.

Az Európai Unió miniszteri Tanácsa hétfőn elfogadta a 2026-ra vonatkozó menekültügyi szolidaritási keretet, amely előírja: minden tagállamnak – így Magyarországnak is – részt kell vállalnia a migrációs nyomás kezelésében. A döntés a tavaly elfogadott menekültügyi és migrációs reformcsomag része, amely 2026 júniusától lép teljes körűen hatályba - írta a Telex.

A szabályozás értelmében a tagállamok háromféle módon járulhatnak hozzá: pénzügyi befizetéssel, technikai támogatással vagy menedékkérők átvételével. Utóbbit részben kiválthatja az is, ha a tagállam elbírál olyan menedékkérelmeket, amelyek elvileg abban az országban kellene benyújtódjanak, ahol a kérelmező először átlépte az EU külső határát. A kérelmeket továbbra is vizsgálni kell, és el is utasíthatók, ha megalapozatlannak bizonyulnak.

Kevesebb átveendő menedékkérő, kisebb összegű közös keret

Az Európai Bizottság novemberben tette közzé első menekültügyi jelentését, amely szerint bár az illegális határátlépések száma csökkent, több déli tagállam – köztük Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország – továbbra is jelentős nyomás alatt áll. A Bizottság ennek alapján javasolta a szolidaritási keret nagyságát, amelyet a Tanács a vártnál kisebb összegben hagyott jóvá.

A tagállamok ugyanis a jogszabály év közbeni életbe lépésére hivatkozva végül nem 30 ezer, hanem 21 ezer menedékkérő szolidaritási keretéről döntöttek. Mivel egy menedékkérő átvételét húszezer euró válthatja ki, ez 420 millió eurós pénzügyi hozzájárulási lehetőséget jelent. A Tanács emellett felére csökkentette azoknak az országoknak a listáját, amelyek a migrációs nyomás kockázata miatt részleges vagy teljes mentességet kérhetnek – így például Ausztria, Bulgária és Lengyelország is élhet ezzel.

Új uniós listák a biztonságos országokról

A szolidaritási keret mellett a Tanács két másik menekültügyi jogszabályról is állást foglalt. Az egyik egy uniós szintű lista létrehozását célozza a biztonságos származási országokról, a másik pedig a biztonságos harmadik országokra vonatkozó szabályokat szigorítaná. A cél a Tanács közleménye szerint az, hogy a „gyorsabb és hatékonyabb menekültügyi eljárások” révén hamarabb lehessen dönteni azok ügyében, akik nem jogosultak védelemre.

Rasmus Stoklund, a soros dán elnökség bevándorlásügyi minisztere kiemelte, hogy a javaslatok a határokon túli eljárások felé nyithatnak utat, és csökkenthetik az embercsempészetet, amely jelenleg is komoly bevételt jelent a bűnszervezeteknek.

A jogszabályokról végül az Európai Parlamenttel közösen kell dönteni. Az EP előkészítő szinten jobboldali többséggel – többek között a Tisza Párt, a Fidesz és a Mi Hazánk képviselőivel – támogatta saját tárgyalási álláspontját.

Szigorodó visszaküldési szabályok

A Tanács arról a javaslatról is kialakította a saját álláspontját, amely az illegálisan az EU-ban tartózkodó, nem uniós állampolgárok visszaküldésére vonatkozik. A közlemény szerint a tagállamok eszköztára bővülne, például hosszabb ideig lehetne fogva tartani azokat, akiknek elutasították a menedékkérelmét, és közös uniós kiutasítási döntéseket is hozhatnának, hogy hatékonyabb legyen a végrehajtás.

Stoklund szerint jelenleg az elutasított menedékkérelmezők négyből három esetben az EU-ban maradnak, ezért szükség van erősebb szabályokra és hatékonyabb visszatérési mechanizmusra.

A szolidaritási keret konkrét országonkénti bontása még nem ismert, így az sem, hogy Magyarország pontosan mennyi befizetésre vagy milyen vállalásra lehet köteles.

További cikkek

Friss cikkek

Népszerű cikkek

Budapest

Kapcsolódó cikkek