A németországi európai parlamenti választások során a kormánykoalíció pártjai jelentős vereséget szenvedtek, miközben a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége nyerte a szavazatok 30 százalékát. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) a szavazatok 15,9 százalékával második lett, míg Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) 13,9 százalékkal a harmadik helyen végzett - közölte a Telex.
A CDU-CSU szövetség ugyan javított a korábbi választásokhoz képest, de még mindig alacsonyabb eredményt ért el, mint Angela Merkel idején. Az SPD és a Zöldek (Grüne) jelentős visszaesést tapasztaltak, ami az SPD 13,9 százalékos, és a Zöldek 14 százalékos eredményében tükröződik. A koalíciós kormány támogatottsága drasztikusan csökkent, az előző választásokon megszerzett 51,8 százalékról 31 százalékra esett vissza.
A választások egyik nagy nyertese a Sahra Wagenknecht Szövetség nevű új párt, amely a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, és 6 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Ez a párt a posztkommunista-újbaloldali Baloldalból (Die Linke) kivált politikusokból áll, és baloldali-konzervatív, békepárti, NATO- és bevándorláskritikus programot képvisel.
Az AfD komoly sikert könyvelhet el országos második helyezésével és 15 EP-képviselői helyével, annak ellenére, hogy a párt az utóbbi hónapokban több botrányba keveredett. Az AfD Kelet-Németországban kimagaslóan szerepelt, több választókerületben is 30-35 százalékos eredményt ért el.
A német EP-választások eredményei komoly politikai következményekkel járhatnak, mivel az ellenzék előrehozott választásokat követel, és a kormánykoalícióban egyre nagyobbak a feszültségek. A következő parlamenti választásokig azonban valószínűtlen, hogy a kormány megbukik, bár a jelenlegi politikai helyzet komoly kihívások elé állítja a kormányzó pártokat.
A Telex teljes elemzése itt elérhető.
