Amikor 1945 júliusában választási urnákhoz járultak a brit birodalom polgárai, még senki sem gondolta azt, hogy pontosan 76 évet kell majd várni arra, hogy az év hetedik hónapjában megint választások legyenek.
Amikor hihetetlen vereséget szenvedett a kormányzópárt a legutóbbi helyközi választásokon pár hete, senki sem gondolta volna, hogy már júliusban ismét voksolni fognak a britek.
Rishi Sunak miniszterelnök nyilatkozatot tett Downing Street-i hivatala előtt, és bejelentette, hogy - III. Károly király engedélye nyomán - kiírják az általános választásokat július 4-ére. A Választási Bizottság azonnal reagált a bejelentésre, és nyilvánosságra hozta, a választópolgároknak június 18-án, kedden 23:59-ig kell regisztrálniuk a választáson való részvételhez.
A brit miniszterelnök úgy fogalmazott, július 4-én dönthetnek a választók arról, hogy ki biztosít számukra jobb jövőt
Miután a kormányzó konzervatívok mondhatni mélyponton vannak, és Sunak akár 2025 januárjáig elhúzhatta volna a választások megtartását, hogy valahogy talpra álljanak, a legtöbb elemző megdöbbenve áll a miniszterelnök döntése előtt.
Ugyanis a közvéleménykutatások szerint a Munkáspárt népszerűsége jelentősen nagyobb, mint a Konzervatív Párté, és Keir Starmer, aki a legnagyobb brit ellenzéki erő választási győzelme esetén Nagy-Britannia következő miniszterelnöke lesz, 14 év után visszavenné a toryktól a kormányzást. Az is nagy kérdés, vajon ez a korai időpont jó lesz-e arra, hogy a bukás szelét megérző, és a Munkáspárthoz menekülő toryk „árulását” megállítsa a miniszterelnök.
"Július 5-én vagy én leszek a miniszterelnök, vagy Keir Starmer. Ő újra és újra megmutatta, hogy a könnyebb utat választja, és mindent megtesz a hatalom megszerzéséért. Ha szívesen feladta az összes ígéretét, hogy a pártvezetői pozíciót megszerezze, honnan lehet tudni, hogy nem fogja pontosan ezt tenni, ha miniszterelnök lesz?"
- fogalmazott Sunak a The Guardian tudósítása szerint.
Majd szinte azonnal meg is kezdte a kampányát, miután kormánya eredményeit sorolva kijelentette: leküzdötték az inflációt, kordában tartották az államadósságot, csökkentették a dolgozóra és a befektetésekre kivetett adókat, 900 fonttal megemelték az állami nyugdíjat, rekordösszeget költöttek az NHS-re (az állami egészségügyi rendszerre). Politikai ellenfeleiről, a Munkáspártról azt mondta, szerinte senki se tudja, ők mit kínálnak az országnak, mert nincs is tervük. Megemlítette még, hogy kormányzása idején visszaszorult az illegális migráció - írta a BBC.
Válaszul egyébként Starmer kiadott egy videót, amelyben egyetlen szóval foglalta össze, amit kínál: „Változás”. Mindenesetre ő sem üldögélt sokáig meglepődve pártvezéri székében, egy általános választási kampányrendezvényen vett részt a Priestfield Stadionban, a Gillingham Football Club otthonában. Egy kenti gyűlésen pedig azt mondta, hogy „ideje lapozni” és „véget vetni a káosznak”, ami jelenleg egész Nagy Britanniában uralkodik.
Change. pic.twitter.com/bgjiCnc3OG
— Keir Starmer (@Keir_Starmer) May 22, 2024
John Swinney, Skócia első minisztere például azonnal párhuzamot talált az időpont és a skótok legnagyobb vágya között. Kijelentette, július 4-e „a függetlenség napja” nevezi július 4-e, és a skótoknak most esélyük van ugyanezen a napon kivívniuk a függetlenségüket.
"Az SNP mindig harcolni fog Skócia érdekeiért bármilyen alkotmányos körülmény között: leegyszerűsítve - mi Skóciát helyezzük az első helyre"
– mondta Swinney az Edinburgh-i támogatóknak.
Mindenesetre a két főesélyes válláról komoly kőszikla gördült le akkor, amikor Nigel Farage, a Reform UK alapítója és tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy nem indul az általános választásokon. Az UKIP és a Brexit Párt korábbi vezetője elárulta, „meg fogok tenni a tőlem telhetőt, hogy segítsek a kampányban, de most nincs itt a megfelelő alkalom, hogy ennél tovább menjek.” A feltételezések szerint Richard Tice, a Reform UK vezetője egy később rendezvényen bemutatja jelöltjének.
A The Guardian értékelése szerint a bejelentés meglepetést jelent, a közvélemény későbbi időpontra számított. Utoljára egyébként júliusi választást 1945-ben tartottak, mégpedig július 5-én. A miniszterelnök jövő januárig kellett időpontot választania.
A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Azóta azonban - több egymást követő belpolitikai botrány és gazdasági sokk hatására - mélypontra süllyedt a 2010 óta kormányzó konzervatívok népszerűsége, és a felmérések hónapok óta következetesen 20 százalékpont körüli támogatottsági előnyt jeleznek a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számára.
