Úgy tűnik, van némi probléma az orosz hadseregben, mind a légvédelem, mind pedig a kommunikáció területén. Csütörtökön Brjanszk és Belgorod megyét is ukrán csapások érték, harcihelikopterek behatoltak az orosz légtérbe, majd orosz célpontokat támadtak. Mondani sem kell, amíg az ukránok kifejezetten katonai célpontokról beszélnek, addig az oroszok szerint civil lakótömböket ért támadás, amelyben egy 2 éves kisgyermek is megsérült.
Miután ez a vádaskodás és védekezés közismert már ebben a háborúban, inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy az orosz légvédelem már nem először bizonyult olyan lyukasnak, mint egy ementáli, és nem először hatolhattak be észrevétlenül támadó ukrán helikopterek az orosz légtérbe.
Mintegy szépítve a bizonyítványt, Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy egy orosz Sz-400-as rakétarendszer visszatérés közben megsemmisített egy Brjanszkot támadó Mi-8-as helikoptert. Arról nem tett említést, vajon amikor érkeztek a helikopterek, akkor miért nem vették észre őket.
A másik kényelmetlen magyarázkodás az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva rakétahordozó cirkáló elsüllyedésével kapcsolatos. Az oroszok először azt írták, hogy kikötőbe vontatják a hajót. Első közleményük szerint a fedélzeten sikerült megfékezni a lángokat, a hajó működőképes lesz a javítások után, mivel fő fegyverzete nem sérült. A legénységet sikeresen evakuálták.
Majd mára kiderült, a Moszkva elsüllyedt, és időközben a nyilvánosságra került időjárási adatok alapján kiderült, szó sem volt a térségben akkora viharról és hullámokról, amiről az oroszok beszéltek, miszerint ennek köszönhetően lőszerrobbanás történt, majd lángba borult a hajó.
Kijevi források szerint az ukránok két Neptun cirkálórakétával találták el a Moszkvát, és a két találatnak köszönhetően hajóterében tűz ütött ki. Ráadásul műholdas képek alapján éppen a térség felett repült el egy amerikai kémrepülő, ami segítette a minél pontosabb támadást.
A Moszkva már a második orosz hadihajó, mely a jelenleg zajló háború során hullámsírban végzi: az ukránok korábban az Orszk nevű partraszállító hajót is elsüllyesztették Bergyanszk térségében. A Moszkva elvesztése ugyanakkor más kategória: óriási presztízsveszteség orosz szemszögből nézve.
Egyébként Konasenkov tábornok kilátásba helyezte, hogy az orosz haderő fokozni fogja a kijevi célpontokra mért rakétacsapások számát és erejét, válaszul az orosz területet ért terrortámadásokra vagy szabotázsakciókra. Azaz, mostantól már bosszútól vezérelve fogják az ukrán fővárost bombázni.
Az orosz bejelentést követően Joe Biden amerikai elnök úgy fogalmazott újságíróknak, hogy ugyan kész lenne Ukrajnába, vagyis pontosabban Kijevbe utazni, de diplomáciai források szerint az is elképzelhető, Antony Blinken külügyminiszterre vagy Lloyd Austin védelmi miniszterre esik majd a választás.
Egy biztos, ha Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Boris Johnson brit miniszterelnök után Biden is ellátogatna Kijevbe, az nagy jelentőséggel bírna az élethalálharcát vívó ukrán nemzet számára.
