Vélhetően sokaknak furcsa lesz az, hogy olyan emberek kerültek be az új, tálibok által vezetett afgán kormányba, akik korábban terrorizmus vádjával megjárták már a nyugati börtönöket. Nem véletlen, hogy nem sok állam siet elismerni az új Afganisztánt. Gondoljanak csak bele, miként fog a NATO bármelyik képviselője tárgyalni azzal az Abdul Kajjum Zakír mollával, akit kineveztek védelmi miniszterhelyettesnek.
Hogy mi ezzel a gond? Nos, már az furcsa, hogy a védelmi miniszter a korábbi tálib vezér, Omar molla fia, Mohammed Jakub molla lett, míg a most kinevezett helyettese egyenesen guantánamói fogolytáborban raboskodott 2001 és 2007 között terrorizmus vádjával. Ugyanakkor Szadr Ibrahim a belügyminiszter helyettese lett, és ő, valamint Zakír is jelentős saját haderőnek parancsol az ország déli részén.
És az ilyen vezetők irányítják a talibán hadakat, amelyek most talán a fegyverzet alapján a térség egyik legmodernebb hadseregévé vált. Ugyanis a 20 éves afganisztáni jelenlét során az amerikaiak nagy hangsúlyt fektettek egy modern, az általuk támogatott kormányhoz hű hadsereg megteremtésére, mely az ország hosszú távú stabilitása megteremtése szempontjából kulcsfontosságú volt.
Washington az áhított cél elérése érdekében az elmúlt évtizedekben mintegy 80 milliárd dollárt invesztált az Afgán Nemzeti Hadsereg felszerelésére és kiképzésére. Ma már tudjuk, a horribilis összegű invesztíció nem bizonyult jó befektetésnek.
Az Amerika-barát kormánytól a rendszer végnapjaiban fizetést sem kapó kormányhadsereg tagjai szinte harc nélkül letették a fegyvert, közülük sokan az országból is elmenekültek. Az afgán kormányhadsereg összeomlásával, fegyverletételével, számos tagjának dezertálásával jelentős mennyiségű amerikai hadianyag, hadfelszerelés került a tálibok kezébe.
A portfolio.hu részletes, elemző írása szerint Washington körülbelül 100 ezer M16A2-es gépkarabélyt és közel 10 ezer M4-es gépkarabélyt bocsájtott az afgán kormányerők rendelkezésére. Utóbbiak modern kézifegyvernek minősülnek. A tálibok nagy mennyiségű amerikai M249-es és M240-es géppuskát is megszereztek, bár pontos számuk nem ismert.
Más NATO-tagállamok is szállítottak fegyvereket az afgán hadseregnek és rendőrségnek. Lengyel Beryl gépkarabélyok, román PSL távcsöves puskák, magyar AMD-65-ös gépkarabélyok, kanadai C7-es gépkarabélyok is tálib kézre kerülhettek. Az afgán fegyveres erők birtokában nagy mennyiségű szovjet kézifegyver is volt, melyet még a kommunista országok szállítottak az országba Afganisztán szovjet megszállása idején.
Szárazföldi járművek közül kerekes páncélosok és a civil pickupokból átalakított „technicalok” kerültek nagyobb mennyiségben a tálibok birtokába. A Forbes kimutatása szerint a Talibán csak június végéig 270 Ford Ranger pickupra, 141 Navistar International 7000 teherautóra, 329 Humvee 4x4-es páncélos terepjáróra, 21 Oshkosh ATV MRAP-re, 27 M1117-es kerekes 4x4-es páncélosra, 13 aknavetőre, 17 D-30-as vontatott lövegre és 1 M113-as lánctalpas páncélozott szállító harci járműre tett szert hadizsákmányként.
A tálibok az afgán hadsereg által hátrahagyott katonai repülőtereken forgószárnyas és merevszárnyas repülőgépekhez is hozzájutottak, így légierővel is rendelkeznek már. Biztonságpolitikai elemzők adatai szerint legalább egy A-29B Super Tucano és egy Cessna 208-as merevszárnyas repülőgép, legalább 11 Mi-17-es szállító helikopter, egy Mi-35-ös harci helikopter, 4 amerikai UH-60 Black Hawk többcélú közepes helikopter és 8 amerikai MD 530F könnyű helikopter van a birtokukban jelenleg.
A gépek egy része röpképes lehet, pilótákkal viszont nem igazán rendelkezik a Talibán, mivel a katonai repülőgépek személyzete a kabuli kormány végnapjaiban, a központi hadsereg összeomlása idején jórészt a szomszédos országokba menekült az általuk használt repülőgépeken. A harci gépekhez hosszabb távon az alkatrészellátás sem lesz várhatóan biztosított és a gépeket karbantartó műszaki személyzet sem igazán áll az új hatalom rendelkezésére.
A kabuli központi kormányzat egykor egy mintegy 300 ezer főt számláló haderővel rendelkezett, melynek egy része már a nyár folyamán átállt a tálibokhoz. A régi-új kabuli hatalom törekedni fog arra, hogy az amerikai, illetve NATO-kiképzésben részesült egykori kormányarmada értékes magja, a tiszti kar, műszaki szakemberek, esetlegesen pilóták minél nagyobb számban integrálhatóak legyenek az immáron Talibán-vezetésű Afganisztán új hadseregébe.
A legfrissebb hírek szerint a tálibok még mindig nem tudták elfoglalni a világtól teljesen elzárt, és a tálibok elleni ellenállás utolsó mentsvárát, a nehezen megközelíthető Pandzsír-völgyet, ám a katonai szakértők szerint nem kizárt, hogy rövidesen elfoglalják a völgyet, és akkor az egész ország teljes ellenőrzésük alá kerül.
