Az Afganisztánban kialakult helyzetről tartott sajtótájékoztatót Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Ruszin-Szendi Romulusz, a honvédség főparancsnoka. Mindketten megerősítették, hogy a jelenleg is a tálibok által uralt országban tartózkodó magyarok kimenekítése érdekében magyar katonai akció indult.
Egy előretolt műveleti bázist hozott létre a magyar hadsereg Kabultól nem messze, ahová a kimenekítés első fázisában szállítják az országból kihozandó személyeket. Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, nincs idő meghatározva az akció befejezésére, annak időpontjáról egyedül ő dönt. Eddig 78 főt helyeztek biztonságba a kint tartózkodó magyarokból, és nem mondhat számokat arról, hogy mennyien tartózkodnak még Afganisztánban.
Gulyás Gergely mindehhez hozzátette, nem tárgyalunk a tálibokkal, a missziót az amerikaiak vezetik. Arra a kérdésre, hogy gondoskodik-e Magyarország azokról, akik Afganisztánban segítették a missziót, például tolmácsok, szakácsok stb. a miniszter válasza az volt, hogy Magyarország a szövetségeseiről gondoskodik. Csak azokat mentik ki, akik életveszélyben vannak, majd a miniszter kijelentette, hazánk a kialakult helyzet ellenére sem fogad be több menekültet.
Elismerte, hogy teljesen kaotikus és rendezetlen állapotok uralkodnak, nincs világos forgatókönyve a kivonulás utáni helyzetnek, az ellenőrzést az országban már most a tálibok gyakorolják, a szövetségesek ereje a kabuli reptér védelmére terjed ki. Kudarcnak nevezte a húsz esztendeje kezdődött missziót, hiszen jelentős forrásokat költött el a NATO és a szövetségesek arra, hogy kiképezzenek egy olyan hadsereget, amely egyetlen egy napig sem tudta szavatolni az ország működését.
Gulyás kijelentette, alapvetően rosszul mérte fel az Egyesült Államok a tálibokhoz való viszonyát az újonnan felállított hadseregnek. Ráadásul az az összeomlás, ami a kivonulást követően bekövetkezett, teljesen ellentétes azzal, amit az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a külügyminiszter, és az amerikai elnök is mondott korábban.
