Magyar szempontból talán a legfontosabb hír Afganisztánnal kapcsolatban, hogy a holland nagykövetség védelmét a tálib hatalomátvételig őrző 26 magyart sikerült légi úton Kabulból Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe menekíteni. Az akciót Magyarország katonai szövetségesei hajtották végre.
A magyar állam a magyar állampolgárokon kívül a magyaroknak például tolmácsként segítséget nyújtó afgánoknak és családjuknak akar segíteni a magyar állam. Ráadásul a mentőakcióban is aktív a részvételünk, hiszen a NATO-parancsnokság alatt álló, a pápai repülőtérről induló szállítógépek Afganisztánnal kapcsolatos feladatokat teljesítenek.
Kabulban jelenleg majdnem átláthatatlan a helyzet, ahol most 4500 amerikai katona tartózkodik. Feladatuk az, hogy minél több civilt kimenekítsenek az országból. A Pentagon tájékoztatása szerint eddig mintegy 5000 civilt menekítettek ki Afganisztánból, de azt akarják elérni, hogy naponta 5000-9000 embert vigyenek ki az ázsiai országból.
Eddig nem történt összetűzés a tálibokkal, ráadásul magas rangú amerikai katonatisztek tálib parancsnokokkal tárgyalnak a fővárosban az ellenőrzőpontokról és a kijárási tilalomról, amelyek korlátozzák a repülőtérre igyekvő amerikaiakat és afgánokat. Jelenleg az amerikai légierő 18 darab C-17-es szállítógépével folyamatosan zajlanak az evakuálások.
Ami viszont egészen döbbenetes, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este Ankarában egy televíziós interjúban közölte, hogy országa kész együttműködni az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetéssel. Ne feledjük el, Törökország 1952 óta tagja a NATO-nak, annak a katonai szervezetnek, amely eddig mindent megtett a szélsőséges iszlám tálib rendszer ellen
Erdogan öt török televízió közös adásában, újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy jó és rossz napjaiban is a "testvéri" Afganisztán oldalán állnak, bárki is vezeti a dél-ázsiai országot. Emlékeztetett: korábban is jelezték már, hogy elismerhetik a tálib vezetést. "Ma is fenntartjuk ezen álláspontunkat" - szögezte le a török államfő.
Erdogan hozzátette, elégedett azzal, hogy a tálib elöljárók a napokban szerinte józan és bölcs nyilatkozatokat tettek a jövőt illetően. Ezek a demokrácia eltörléséről, a saria újbóli bevezetéséről és az Afganisztáni Iszlám Emirátus kikiáltásáról szóltak. A török elnök jelezte azt is, hogy a hétvégéig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is egyeztet Afganisztán ügyében.
És miért is nagy probléma a tálibok melletti kiállás? Nos, az előzmények alapján joggal tarthat a világ attól, hogy Afganisztán ismét visszasüllyed a középkorba. Ugyanis a tálibok 1996-2001 között a saría nagyon szigorú értelmezését alkalmazták Afganisztánban nyilvános megkövezésekkel, korbácsolásokkal és akasztásokkal.
A zenét magát és a hangszereket egyetlen dob kivételével betiltották, tolvajok kezét levágták, a házasságtörőket megköveztették. Mindenféle emberábrázolás tilos volt fotótól a filmig, míg a nők jogai nem léteztek Afganisztánban a tálibok alatt.
Csak férfi rokon kíséretével hagyhatták el a házukat, nem tanulhattak és dolgozhattak, a teljes testet eltakaró burka viselése pedig kötelező volt számukra. Nem viselhettek magas sarkú cipőt, nem léphettek ki otthonuk erkélyére, a házak földszintjén és első emeletén pedig be kellett festeni az ablakokat, hogy azon keresztül se láthassa őket senki - és ők se láthassanak ki. Azoknak a helyeknek nevét, amelyekben a nő szó szerepelt, meg kellett változtatni. A szabályokat megszegő nőket nyilvános korbácsolták meg.
Az erdogani értelmezés szerint józan és bölcs megszólalásai a mostani tálib vezetésnek többek között arról is szólnak, hogy a nők jogait nem nyirbálják meg – igaz, azt azonnal hozzátették, a saria előírásait be kell tartaniuk –, szeretnék elnyerni a világ bizalmát, és az ország nem lesz a terror melegágya. Sok afgán azonban nem hisz nekik, és a korábbi tálib (rém)uralom visszatértétől rettegnek.
