Amikor 2006. július 10-én napvilágot látott a hír, miszerint megölték Samil Baszajev csecsen terroristavezért és több társát Ingusföldön, Ekazseno közelében, a Földön alig akadt hely, ahol ne sóhajtottak volna fel megkönnyebbülve az égre tekintve.
Baszajev életét egy a közelében felrobbantott teherautó oltotta ki, ugyanis a terroristavezér éppen mellette haladt el. Zsigulijában ülve öt társával együtt egy bevetésre igyekezett. Baszajevet holttestének darabjai, elsősorban a feje és műlába alapján azonosították. A csecsen szakadárok hírportáljukon megerősítették vezérük és három másik modzsahed „vértanúságát”, de véletlen balesetnek tudták be, cáfolva az orosz különleges akciót.
Baszajev nevéhez a 2004-es beszlani tragédia – több mint ezer embert ejtettek foglyul a tanévnyitó ünnepségen, és a kiszabadítási akció során legalább 331-en, többségében gyermek vesztette életét –, valamint a dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházának az elfoglalása fűződik. Utóbbi esetben 128-an haltak meg a túszok közül.
Várandós asszonyok tucatját állította élő pajzsként a kórház ablakaiba, és az 1994 decemberétől zajló első csecsen háború befejezését és a szövetségi erők azonnali kivonását követelte Baszajev a vele telefonon tárgyaló orosz miniszterelnöktől, Viktor Csernomirgyintől. A hosszas alkudozás végül azzal zárult, hogy Baszajevék 130 túszt maguknál tartva autóbuszokon elindulhattak Csecsenföld felé.
A kaukázusi köztársaság határához érve a csecsenek elengedték túszaikat, és büntetlenül visszatértek a rebellis erők felügyelte területre. Mindenesetre az akkori csecsen elnök, Dzsohar Dudajev a világ legnagyobb döbbenetére a szakadár köztársaság legmagasabb kitüntetését adományozta Baszajevnek.
A teljes cikket a moszkvater.com portálon olvashatják fel.
