Az ázsiaiak elleni, gyűlölet által vezérelt (hate crime) bűncselekmények száma közel 150 százalékkal emelkedett az Egyesült Államokban 2020-ban, miközben az összesített, gyűlölködés által motivált bűnesetek száma csökkenést mutatott Amerika nagyvárosaiban. Ráadásul a pandémia velejárójaként az elmúlt egy év során drasztikus mértékben növekedtek az ázsiai származású amerikai polgárok elleni támadások az Egyesült Államokban.
Az elsősorban Kaliforniában és New Yorkban, többnyire az utcákon testet öltő erőszak – melyekről számos videó felvétel tanúskodik – a rasszizmus térnyerését is bizonyítja egyben, melynek szenvedő alanyai az ázsiai amerikai közösségek tagjai. Szomorú aktualitást ad a témának a nemrég történt atlantai masszázsszalonokban elkövetett merényletsorozat, ahol az áldozatok többsége ázsiai nő.
Számos esetben rögzítették videókamerák, amint többnyire idős ázsiai embereket vagy éppen nőket támadnak meg a nyílt utcán minden előzmény nélkül. A New York-i rendőrség egy február 18-ai videofelvétel alapján egy férfi ellen adott ki körözést, aki egy újságos stand előtt sorban álló, ötvenes ázsiai nőt nagy erővel a földre taszított, aminek következtében a nő homlokán súlyos zúzódások keletkeztek, melyeket számos öltéssel kellett összevarrni. Az asszony fiának elmondása szerint a maszkot nem viselő támadó hangosan szidta édesanyját a támadás előtt, arra szólítva fel, hogy menjen távolabb tőle. A fiú úgy gondolja, nem ez volt az utolsó támadás ázsiaiak ellen New Yorkban. Nyitott szemmel kell járnunk, vigyáznunk kell családtagjainkra – mondta.
Két nappal korábban New York Queens városrészében rögzítette egy utcai térfigyelő kamera, amint egy 52 éves ázsiai nőt ér támadás: egy férfi ládakat vágott hozzá, a földre lökte, majd addig ütlegelte, míg a nő elveszítette eszméletét. Egy a New York-i metrón készült, a Twitteren közzétett videó felvételen egy férfi rákiált ázsiai utastársára, hogy lépjen távolabb tőle, majd lefújja áldozatát légfrissitő spray-jel. Március 17-én egy 75 éves nőt vertek össze San Franciscóban, melyről a helyi lap, az sfchronicle.com adott hírt.
Az ázsiaiak ellen felerősödött támadások a rasszizmus térnyerését is jelentik egyben, noha nem minden inzultusnak van rasszista indítéka – jelentette ki Russell Jeung, a San Francisco-i Állami Egyetem Ázsiai Tanulmányok Osztályának elnöke, a Stop AAPI Hate nevű, az ázsiai amerikaiak és a Csendes-óceáni szigetekről származók elleni erőszakot és zaklatásokat monitorozó kezdeményezés vezetője. Tavaly március óta több mint 3.000 incidensről kaptunk jelentést az Egyesült Államok 50 tagállamából.
A diszkrimináció négy fő kategóriában ölt testet: rossz munkahelyi bánásmód, internetes zaklatás, verbális zaklatás és fizikai támadások. A földre löknek minket, kövekkel dobálnak, üvegeket vágnak hozzánk, ránk köhögnek, sértegetik közösségünk tagjait. A mi családunknak is volt kellemetlen élménye: nejem útját futás közben váratlanul elállta egy idegen, aki az arcába köhögött. Ilyen soha nem történt volna a pandémia előtt – mondta el az egyetemi tanár a France 24 hírportálnak.
Az ázsiai amerikaiak közel harmada tapasztalt meg személyes, rasszista eredetű inzultust az elmúlt egy évben. A Pew Research 2020 júniusában publikált tanulmánya szerint a megkérdezett ázsiai származásúak 26 százaléka tartott attól, hogy fenyegetések, illetve akár fizikai támadások érhetik őket az Egyesült Államokban. A beérkező jelentések azt is jelzik, hogy elsősorban a gyengébb, sebezhető embereket érik támadások: az idősek és a nők az elsődleges célpontok. Ez azért is érinti sokkolóan az ázsiai közösséget, mert körükben tradicionális az idősek tisztelete.
Háború, gazdasági visszaesés, járványok idején az ázsiaiak rendszerint céltáblává válnak Amerikában: idegenekké válnak, kirekesztik őket, szélsőséges esetben akár letartóztatásukra is sor kerülhet. Számos aktivista gondolja úgy, hogy a korábbi elnök, Donald Trump retorikája is hozzájárult az ázsiaiakkal szembeni rasszizmus, erőszak és gyűlölet felerősödéséhez. Trump elnök gyakran használta a kínai vírus és a kung flu kifejezéseket, stigmatizálva a kínai embereket.
Ugyanakkor az ázsiai származású amerikaiakkal szembeni erőszak mindig is jelen volt az államokban. Létezett a „sárga veszélytől” való félelem, hogy az ázsiaiak elözönlik az országot, betegségeket hoznak be Amerikába, elveszik a munkahelyeket az itt már évszázadok óta élőktől. Az 1882-es Chinese Exclusion Act, a kínaiakat kirekesztő törvény is ennek szellemében fogant. A II. világháború idején az Amerikában élő japánokat koncentrációs táborokba zárták, míg a 2001. szeptemeber 11-ei, New York-i ikertornyok elleni terrorista támadást követően számos dél-ázsiai polgár letartóztatására és deportálására került sor preventív jelleggel.
Mindazonáltal természetesen nem jelenthető ki, hogy valamennyi, ázsiaiak ellen elkövetett támadás rasszista indítékú lenne. Nem egy közülük inkább az alkalom szülte bűncselekmény: rablások, kisstílű bűnesetek vagy akár mentális betegségben szenvedők által okozott inzultusok is előfordulnak.
Kétféleképpen lehet reagálni a sorozatos inzultusokra: felvenni a harcot vagy megfutamodni. De ha az ember fél, aggódik szeretteiért, az összefogás lehet az üdvözítő megoldás. Járőrszolgálatok megszervezése, felfegyverkezés, összefogás a közösségeken belül vagy behúzódás az otthonokba. Inkább az előbbi a jellemző Russell Jeung szerint: az emberek kiállnak egymásért, felveszik a harcot a rasszizmus ellen, igyekeznek megvédeni közöségük idős tagjait.
Narancssárga mellényesekből őrjáratokat állítanak fel a Chinatown-okban, védik a gyengéket, az időseket. Mindebben partnerük az amerikai hatóság is: a New York-i rendőrség külön munkacsoportot hozott létre az ázsiaiak elleni, gyűlölet által vezérelt bűncselekmények elleni harc jegyében. Oaklandben a rendőrség mobil parancsnoki posztot állított fel a város kínai negyedében az inzultusok visszaszorítása érdekében. Joe Biden elnök röviddel hivatalba lépése után szintén élesen kikelt a pandémia ideje alatt elharapózott, ázsiai származású amerikai polgárok elleni rasszista indítékú bűncselekmények ellen.
