A mianmari junta előbb az internetes és mobilszolgáltatóknak adott utasítást a Facebook, majd később a Twittert és az Instagramot blokkolására, míg mára az egész internetet lezárta az országban. Mindez persze nem akadályozta meg a junta ellenes lakosságot, hogy újabb és újabb tüntetéseket szervezzenek a legnagyobb városban, Rangunban a hadsereg hatalomátvétele miatt, valamint az országot eddig ténylegesen vezető, most már őrizetben tartott Aung Szan Szú Kjí szabadon engedéséért.
Ám törekvéseik vélhetően hiábavalóak, ugyanis a hadsereg soha nem fogja megengedni Szú Kjínek, hogy hivatali tisztséget töltsön be a jövőben. Legalábbis Maung Zarni, Londonban élő burmai emberi jogi aktivista szerint. A France 24 csatorna vitaműsorában Zarni elmondta, a hivatalosan állami tanácsos pozícióban lévő politikusnő tisztsége soha nem volt része a mianmari alkotmánynak. Az állami tanácsos címet pártja találta ki Szú Kjí számára, mivel a junta nem tette lehetővé, hogy elnök lehessen. Az emberi jogi aktivista attól tart, a tábornokok végső döntést hoztak a politikus asszony jövőjével kapcsolatban, ugyanis az úgynevezett „demokrácia játék” csatározásai során Aung Szan Szú Kjí minden alkalommal legyőzte őket.
Egyébként bármilyen furcsa, de a puccs nem ellentétes az alkotmánnyal. Ugyanis a 2008-ban elfogadott alkotmány „Fegyelmezett demokráciaként” jeleníti meg az akkor 50 milliós államot. A demokrácia fegyelmezettségét a hadsereg volt hivatott szavatolni a számára biztosított 25 százalékos képviseleti aránnyal a törvényhozó testületekben, illetve három kulcsminisztérium ellenőrzése révén. Az viszont kimaradt az alapokmányból, hogy a kormány a nép kormánya, mely a néptől eredezteti legitimitását és a nép érdekében hozza döntéseit.
Így aztán az alaptörvény, mely egy referendum után került elfogadásra, valójában egy alapvetően katonai berendezkedést szentesített a jövőre nézve is az országban. A 213-oldalas dokumentum számos cikkelyben taglalja a hadsereg jogait az állami szuverén hatalom adott esetbeni átvételére, illetve gyakorlására szükségállapot bekövetkezése esetén.
A 2020. november 8-ai parlamenti választások a Nobel Békedíjas egykori ellenzéki vezető, Aung Szan Szú Kjí Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) pártjának földcsuszamlásszerű győzelmét hozták el: az alsó-, illetve felsőházi helyek 83 százalékát szerezték meg a párt jelöltjei, míg a hadsereg által támogatott Uniós Szolidaritás és Fejlődés Párt (USDP) megsemmisítő vereséget szenvedett. A hadsereg ezt követően csalást kiáltott, melynek azonban az ország választási bizottsága nem adott helyt.
Február másodika határkőnek számított volna Mianmar történelmében: az újonnan megválasztott parlament első ülése a fegyelmezett demokráciából a valódi demokráciába való átmenet kezdete dátumának ígérkezett. E helyett gyászos fordulat következett be: a junta katonai puccs révén ismét magához ragadta a hatalmat, a demokratikus választás győzteseit pedig bebörtönözte. Aung San Szú Kjí mellett a civil államfő, U Win Myint, valamint az NLD párt számos vezetője is őrizetbe került. A legfőbb hatalom birtokosa immár Min Aung Hlaing, az ország hadseregének vezető tábornoka.
A Tatmadaw a hatalom megragadását az alkotmány 417-es cikkelyével indokolta, mely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi a hatalomátvételt. Álláspontjuk szerint a köztársasági elnök által kinevezett választási bizottság kudarcot vallott a választási eredmények összesítése során.
A 2008-as alkotmány egy katonai projekt volt valójában, és egy országos referendum 92 százalékos támogatottság mellett lépett hatályba mindössze néhány héttel a Nargis ciklon pusztítása után, amely Mianmar történelmének legnagyobb természeti katasztrófája volt. Aung Szan Szú Kjí és az NLD azonban ekkor még nemet mondott az alaptörvényre.
2011-ben az Arab Tavasz eseményei politikai foglyok szabadon bocsátását vonták maguk után Mianmarban, mivel a junta egyes vezetői úgy gondolták, nem szeretnének esetlegesen a meggyilkolt Kadhafi líbiai elnök sorsára jutni. Az enyhülő politikai légkörben Barack Obama akkori amerikai elnök és a kínai vezetés közbenjárására végül az NLD is elfogadta az alkotmányt. 2011 óta Aung Szan Szú Kjí és pártja valamennyi, az országban lebonyolított választást megnyerte, egyre inkább növelve parlamenti erőfölényét.
A 2020-as parlamenti választás elsöprő NLD-győzelme félelmet váltott ki a hadsereg vezetésében. A tábornokok komolyan aggódni kezdtek a polgári kormányzat egekbe szökő népszerűsége, támogatottsága miatt. Egyetlen ütőkártya maradt a kezükben: az erő alkalmazása – fejtette ki Nehginpao Kipgen, az indiai Jindal School of International Affairs Délkelet-Ázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója. A szakértő szerint elképzelhető, hogy a hadsereg vezetése az egy év időtartamra bejelentett szükségállapotot az alkotmány egyes pontjainak módosítására használja majd.
Egy parlamenti képviselő, aki neve elhallgatását kérte, az Associated Press hírügynökségnek elmondta, hogy házi őrizetben van több képviselőtársával egyetemben, sőt a legfrissebb hírek már 140 ember letartóztatásáról szólnak. Megengedték számára, hogy használja telefonját, beszélhetett képviselőtársaival, de a fővárosi hivatali épületet, ahol tartózkodnak, nem hagyhatják el.
Aung Szan Szú Kjí hollétét nem hozták nyilvánosságra, mondta el egy LND-képviselő a Reuters hírügynökségnek. Tudomása szerint azonban az ország választott vezetője jó egészségi állapotban van. A 75 éves, Nobel Békedíjas politikus élete során már hozzászokhatott az őrizetbe vételekhez: az utolsó három évtizedben 15 évet töltött házi őrizetben, csupán 2010 óta szervezhette szabadon pártja tevékenységét.
