Noha a szövetségesek sejtették (tudták), hogy a náci Németországban milyen emberiség elleni bűntetteket követnek el, a valóságra, az igazi borzalmakra csak akkor döbbentek rá, amikor 1944 második felétől induló offenzívájuk alatt egymás után érték el és szabadították fel a több tízezernyi foglyot őrző koncentrációs táborokat.
Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvő Majdanek városkában, 1944 júliusában. A sztálini diktatúra alatt azért sok mindenhez hozzáedződött szovjet katonák először szembesültek azzal, hogy a nácik tettei minden képzeletet felülmúltak. A felszabadítók egyszerűen nem akartak hinni a szemüknek, amikor beléptek a náci táborok területére.
Temetetlen holttestek tömegei feküdtek egymásra halmozva, míg túlélők inkább csontvázakra hasonlítottak, akik mozogni is alig tudtak. Folyamatos veszélyt jelentettek a betegségek, és sok tábort fel kellett égetni, hogy megelőzzék a járványok terjedését. Mindezek után a táborok túlélőinek még hosszú és nehéz utat kellett megtenniük a felépülésig.
Ám az igazi borzalom még hátra volt a világ számára… Auschwitz, a legnagyobb megsemmisítő központ, a náci halálgyár. Az I.G. Farben által gyártott Zyklon-B nevű, eredetileg rovarirtáshoz szánt cianid gázt először 650 szovjet hadifoglyokon próbálták ki a 11-es blokk alagsorában létrehozott gázkamrában, míg a 10-es blokkban a Josef Mengele által vezetett áltudományos vizsgálatokat tartották. A gázkamrák 1944. április-július között akár napi húszezer embert is képesek voltak kivégezni.
Ugyanakkor 1944 novemberében Himmler a közelgő Vörös Hadsereg hírére elrendelte a krematórium-rendszer lerombolását, valamint az összes fogoly kivégzését. Amíg a parancs első felét teljesítették – január elején a birkenaui gázkamrákat is felrobbantották –, addig utóbbit már nem. És amikor 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg 322. lövészegysége elérte és felszabadította Auschwitzot, a táborba belépve mindössze néhány ezer éhező foglyot talált életben.
A meggyilkoltak számáról még mindig nincs egyezség. A tábor első parancsnoka, Rudolf Höss vallomásai alapján három millióra becsülték. Ugyanakkor Vlagyimir Makarov, az FSZB-archívumok tudományos munkatársa az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a tábor felszabadítása után végzett nyomozás alapján megállapítható, hogy Auschwitzban 1940. júniusa és 1945 januárja között nem kevesebb, mint négymillió embert semmisítettek meg. 1983-ban George Wellers francia tudós a deportálási dokumentumokból 1,613 millió meggyilkoltra becsülte az Auschwitzban megölt foglyokat, amelyből 1,44 millió volt a zsidó, 146 ezer pedig a lengyel áldozat.
Aki szeretné elolvasni a teljes cikket, az a moszkvater.com portálon megteheti.
