A kiadó lakások piacán augusztusban és szeptemberben tetőzik a kereslet, hiszen a felsőoktatási tanév kezdete miatt megnő az albérletek iránti igény. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfői közleményében hangsúlyozta: bérlőknek és bérbeadóknak is fontos tisztában lenniük az alapvető szabályokkal, különösen a szerződéskötés és a jövedelem utáni adózás terén.
A NAV szerint elengedhetetlen, hogy a bérlők rendelkezzenek érvényes lakásbérleti szerződéssel, a lakbér kifizetését pedig célszerű átutalással intézni. Ezzel nemcsak a fizetés dokumentálható, de jogvita esetén is egyértelmű bizonyítékként szolgálhat. Az adóhatóság azt javasolja, hogy az utalás közleményrovatában szerepeljen a „bérleti díj” megnevezés és a dátum is.
Adózási tudnivalók a bérbeadók számára
Magánszemélyeknek nem szükséges adószámot kiváltaniuk, ha nem turisztikai céllal adják ki ingatlanjukat – hívta fel a figyelmet a NAV. Ilyen esetekben a bérbeadás alapesetben áfamentes, és az adózás kétféle módon történhet:
1. Tételes költségelszámolás: a bérbeadó levonhatja a bevételből az igazolt kiadásokat, például közüzemi számlákat, felújítási költségeket, vagy az ingatlan értékcsökkenését.
2. 10%-os költséghányad alkalmazása: a teljes bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek, ami után kell adót fizetni.
A bérbeadónak negyedévente kell adóelőleget fizetnie, és az éves személyi jövedelemadó-bevallásában kell feltüntetnie a lakáskiadásból származó bevételt. Az adó mértéke 15 százalék.
Tisztán, szabályosan – mindkét fél érdeke
A NAV szerint a szabályszerű szerződéskötés és fizetés mind a bérlők, mind a bérbeadók érdekeit szolgálja. A dokumentálás elmaradása nemcsak adózási, de jogi problémákhoz is vezethet, különösen vitás helyzetekben.
Fontos különbséget tenni a bérbeadás és az ingatlan eladása között, ingatlan értékesítése esetén ugyanis adásvételi szerződés készül, amelyhez ügyvédi munkadíj is társul.