Újabb frontvonal körvonalazódik az Európai Unió és Magyarország között, miután az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus első tervezetét, amely radikális szigorításokat vezetne be az uniós források elosztásában. A javaslat jogállamisági feltételekhez kötné valamennyi kifizetést, és lehetővé tenné a pénzek közvetlen eljuttatását a kedvezményezettekhez, megkerülve a nemzeti kormányokat – írja a Politico.
„Ne a lakosság viselje a vezetők hibáit” – új EU-s filozófia a pénzek kezeléséről
A bizottság tervezete szerint az uniós források célba juttatását garantálni kell, még akkor is, ha egyes kormányok nem felelnek meg a demokratikus elvárásoknak. A Politico úgy fogalmaz:
„Ne a lakosságnak kelljen megfizetnie a vezetők hibáinak terhét.”
Ez gyakorlatban azt jelentheti, hogy a civil szervezetek, egyetemek vagy önkormányzatok közvetlenül juthatnak EU-s támogatásokhoz, a kormány megkerülésével, ha egy tagállamban súlyosan sérül a jogállamiság.
Az új költségvetési keret 1,2 billió eurós keretösszegről szól, és a viták már a bemutatás után azonnal fellángoltak, főként a mezőgazdasági és kohéziós támogatások jövője, illetve a kiadási plafonok miatt. A 27 tagállam egyhangú döntése szükséges, ezért a tárgyalások a következő két évben várhatóan feszültek lesznek.
Magyarország a célkeresztben: 18 milliárd euró már így is zárolva van
A reformterv számos elemét „Lex Hungary”-ként emlegetik Brüsszelben, utalva arra, hogy Magyarország a fő célpontja a javasolt szigorításoknak. A bizottság indoklása szerint a jogállamiság megsértésének – különösen az igazságszolgáltatás és a média szabadságának korlátozása – következményekkel kell járnia a finanszírozásban is.
Magyarország már most is 18 milliárd eurónyi uniós forrástól esett el:
-
10,5 milliárd euró az újjáépítési alapból,
-
7,5 milliárd euró a kohéziós keretből lett visszatartva.
A Bizottság terve 2028-tól egységes rendszerbe foglalná az összes uniós kifizetés jogállamisági feltételeit, és megszüntetné azokat a „kiskapukat”, amelyekkel eddig a tagállamok megkerülték a szigorúbb szabályokat.
„A pénznek el kell jutnia az emberekhez, függetlenül attól, hogy a kormány betartja-e az európai normákat.” – áll a bizottsági tervezetben.
Európai politikai konfliktus körvonalazódik
A tervezetről szóló első reakciók alapján több tagállam – köztük Németország – támogatja a szigorítást, miközben mások a költségvetés alacsony szintjét és az uniós célok alulfinanszírozottságát kritizálják.
Az Európai Parlament társelőadói közleményükben úgy fogalmaztak:
„Európának közös jövőképre van szüksége, nem pedig 27 különálló bevásárlólistára.”
A képviselők egyetértenek abban, hogy az EP felügyeleti jogköre a kifizetések felett nem csorbulhat, és a demokratikus kontrollnak minden tagállamban érvényesülnie kell.
A döntés 2027-re várható, de a jogállamisági elvárások kiterjesztése politikai és pénzügyi szempontból is komoly kihívás elé állítja a magyar kormányt, különösen a 2026-os parlamenti választások közeledtével.
