Július 2-án olyan törvénymódosítás lépett hatályba Magyarországon, amely gyakorlatilag kriminalizálta a kriptovaluták adásvételét. A Büntető Törvénykönyv új rendelkezései alapján mostantól akár a felhasználó is bűncselekményt követhet el, ha kriptovalutát vásárol vagy elad – függetlenül attól, hogy ezt milyen platformon, milyen célból teszi. Az új jogszabály értelmezése olyan fokú bizonytalanságot idézett elő, hogy több szolgáltató – köztük a magyar ügyfelek körében domináns szereplőnek számító Revolut – egyszerűen felfüggesztette a kriptós funkcióit - elemezte a Telex.
A következmények nem csupán technikaiak vagy pénzügyiek: magyarok tízezrei nem tudnak hozzáférni a kriptoeszközeikhez, és reális félelem alakult ki arról is, hogy a kriptózásért akár büntetőjogi következmények is járhatnak.
Kriptózni most akkor bűncselekmény?
A kérdésre senki nem tud egyértelmű választ adni – és ez a legnagyobb probléma. Bár a pénzügyi szabályozásban érintett állami szereplők, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendre azt kommunikálják, hogy „nem az a cél, hogy a felhasználókat börtönbe küldjék”, a Büntető Törvénykönyvben ott a szöveg. És senki nem mondhatja azt pecsétes papírral, hogy „ez nem fog rájuk vonatkozni”.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóságok közötti szereposztás sem egyértelmű. A SZTFH például jelezte, hogy nem felügyeli a kriptovalutákat – ez továbbra is az MNB dolga –, ugyanakkor bizonyos, a MiCA (Markets in Crypto-Assets) uniós szabályozásból eredő feladatokat átvett.
Revolut: se ki, se be
A zavaros helyzet miatt a Revolut, amely több százezer magyar ügyfél számára biztosította eddig a kriptós szolgáltatásokat, előbb csak az új regisztrációkat állította le, majd július 7-én bejelentette: a meglévő ügyfelek kiszolgálását is felfüggeszti. Ez azt jelenti, hogy a magyar felhasználók jelenleg nem tudnak vásárolni, eladni vagy kivenni kriptót a Revolut platformján keresztül.
A háttérben az áll, hogy a cég – pontosabban a Revolut Digital Assets Europe Ltd. nevű ciprusi leányvállalata – egyelőre nem rendelkezik a MiCA szerinti hivatalos engedéllyel, és a magyar Btk. értelmezése miatt olyan jogi kockázatokat látott, amelyeket nem vállalt be. A Revolut közleményei alapján a cél az, hogy a MiCA-engedély megszerzése után visszatérjen a magyar piacra – de sem konkrét dátumot, sem biztos visszatérésre vonatkozó ígéretet nem tett.
Háromféle piaci reakció
A hazai és nemzetközi kriptós szolgáltatók nagyon különböző módon reagáltak a magyar jogi helyzetre.
-
A nagyok nem mozdultak – A Binance, Coinbase vagy Kraken nem változtatott működésén, ők vagy nem tartják relevánsnak a magyar törvényt, vagy nem érzik úgy, hogy bármilyen szabályozási probléma lenne a tevékenységükkel. Az ő hozzáállásuk: amíg nincs végrehajtási rendelet, nincs teendő.
-
Óvatos működés, de nem leállás – A CoinCash például közölte, hogy a szolgáltatása zavartalanul működik, de új ügyfeleket nem regisztrálnak, és kerülik az aktív ügyfélszerzést. Ők az ESMA iránymutatásait követve átmeneti időszakként kezelik a jelenlegi helyzetet.
-
Teljes leállás – Ide tartozik a Revolut, amely a legdrasztikusabb megoldást választotta, ügyfélblokádot idézve elő.
Mi lesz így a magyar kriptósokkal?
A gyakorlatban sok magyar felhasználó „beragadt” a kriptoeszközeibe – nem tudnak eladni, kivenni, vagy akár reagálni az árfolyamváltozásokra. Ez nem csak kellemetlen, hanem adott esetben súlyos pénzügyi kárt is jelenthet – különösen, ha valaki pl. nyaralás vagy befektetési döntés miatt akart volna hozzáférni a vagyonához. Mindezt tetézi, hogy továbbra sincs hivatalos iránymutatás arról, hogy a felhasználók mikor, hogyan és milyen feltételekkel fognak tudni ismét legálisan kriptovalutát használni Magyarországon.
Versenyelőny helyett versenyhátrány
Közben a világ – és benne Európa – máshogy halad. A MiCA-szabályozás célja az volt, hogy egységes, átlátható szabályrendszert hozzon létre a kriptopiac számára az EU-n belül, és ne alakuljon ki szabályozási verseny a tagállamok között. Ehhez képest a magyar jogalkotás olyan szigorítást hozott, amely teljesen szembemegy az uniós célokkal – és ennek legnagyobb vesztese nem más, mint maga Magyarország.
Miközben a magyar állam kriminalizálja a kriptós piacot, egy magyar cég, a CryptoSoft épp most nyert rangos díjat a Web3 kategóriában a londoni Europe Fintech Awardson – nemzetközi elismerést szerezve a hazai innovációnak. Ezzel párhuzamosan viszont magyar kriptós cégek és szakemberek százai tervezik a külföldre távozást – Szingapúr, Dubaj vagy épp a Seychelles-szigetek felé.
Az SZTFH közleményében hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem volt, de a jogalkalmazók – köztük a hatóságok is – egyelőre nem tudják értelmezni, hogyan kellene a Btk.-t a kriptoeszközökre alkalmazni. Még háttérbeszélgetésekben sem tudtak példát mondani arra, hogyan fogják a szabályt alkalmazni – vagy egyáltalán, alkalmazni fogják-e.
Egyes források szerint a Revolut szeretné rendezni a viszonyát a magyar állammal, állítólag folyamatban van a csatlakozása a Magyar Bankszövetséghez is. De amíg a jogi környezet ennyire bizonytalan, nehezen várható el, hogy akár a Revolut, akár más nagy fintech-cég újra teljes lendülettel működjön itthon.
