Az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak a 2023-ban bevezetett, szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó különadók miatt. A döntés értelmében a magyar kormánynak el kell törölnie a kibocsátási egységekre kivetett díjakat és adókat, mert azok sértik az uniós kvótakereskedelmi (ETS) szabályozást - írta meg a hvg.
A vitatott magyar szabályozás kétféleképpen terheli azokat a nagyvállalatokat, amelyek az ETS-rendszer keretében ingyenes CO₂-kvótát kapnak:
-
Minden kibocsátott tonna után 36 eurós adót kell fizetniük.
-
Az ingyen kapott kvóták eladásából származó bevétel 15 százalékát tranzakciós díjként el kell utalniuk a Nemzeti Klímavédelmi Hatósághoz.
A szabályok azokra a cégekre vonatkoznak, amelyek évente legalább 25 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, és a kvótarendszer alapján az éves kibocsátásuk legalább felét ingyen kapják. A rendszer célja eredetileg az volt, hogy megakadályozza a termelés kiszervezését olyan országokba, ahol kevésbé szigorú a környezetvédelmi szabályozás.
A Bizottság szerint a magyar szabályozás ellentétes az uniós ETS-rendszer szellemiségével, amely kimondja: „Az ingyenes kibocsátási egységeket olyan díjak vagy feltételek nélkül kell odaítélni, amelyek veszélyeztetik azok tervezett gazdasági hasznát.”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem lehet megadóztatni vagy levonni az értékéből, amikor az érintett cégek a kvótát használják vagy értékesítik. A magyar kormány azonban több száz milliárd forintot szedett be ezzel az intézkedéssel, a legnagyobb magyar iparvállalatok szerint viszont ez sérti az uniós jogot – ezt már a 2023-as rendelet megjelenésekor jelezték.
A szabályozás különösen az építőanyag-iparban, a vegyiparban és az acéliparban okozott komoly károkat. A Duna-Dráva Cement, a Zalakerámia, a Wienerberger, a MOL, a BorsodChem vagy a Nitrogénművek egyaránt érintett a kvóta- és árkorlátozásokban. A helyzetet tovább rontja, hogy például a cement- és kavicsipar szereplőit kiegészítő bányajáradék is sújtja: ha a terméket a rendeletben meghatározott árnál drágábban szeretnék eladni, az árkülönbözet 90 százalékát be kell fizetniük. Hasonló szabály vonatkozik a tégla- és csempegyártókra is: ha az áraik meghaladják a 2020. januári árszint és egy szorzószám szorzatát, a többlet 90 százalékát elvonja az állam.
Az elmúlt évek inflációja miatt ez a szabály a gyakorlatban ellehetetleníti a nyereséges működést. Az eredmény már látszik is: nő az import aránya a hazai gyártás rovására, a Zalakerámia például Romániába helyezte át korszerű romhányi gyártását, a cementgyártók pedig több tízmilliárdos veszteséggel kénytelenek működni.
A hivatalos indoklás szerint a kormány célja az volt, hogy csökkentse azon szektorok kibocsátását, amelyek viszonylag sok kvótát kapnak, de keveset használnak fel – ilyen például a vegyipar. A cementiparban azonban nem ez a helyzet, ott a kibocsátás és a kapott kvóta nagyjából megegyezik.
