2025. 06. 21.

402.60 Ft

349.63 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Gazdaság

Az EU aggódik a magyar gazdaság kilátásai miatt

Az EU aggódik a magyar gazdaság kilátásai miatt
10perc.hu
2025. 06. 04.
Fotó: illusztráció

Az Európai Bizottság szerint magas maradhat az infláció, visszaesnek a befektetések, és veszélyben van a magyar költségvetési hiánycél.

Hirdetés

Az Európai Bizottság komoly aggodalmakat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban legfrissebb országjelentésében, amely a tavaszi gazdasági csomag részeként jelent meg. A dokumentum szerint a magyar gazdaság növekedése lassú, az infláció makacsul magas, a befektetések visszaestek, a költségvetési hiány pedig túlzottan magas maradhat. Az eredeti cikk a Telex oldalán olvasható.

A Bizottság 2024-re 0,8 százalékos, 2025-re 2,5 százalékos GDP-növekedést vár. Bár a gazdasági növekedés gyorsulhat, a vámkockázatok és a külső bizonytalanságok továbbra is súlyos kockázatot jelentenek. Az infláció bár 17 százalékról csökkent, 2025-ben a kereslet és az élelmiszerárak miatt tartósan magas maradhat.

A befektetések uniós szinten is rekordmértékben estek vissza, és az építkezési árak szintén rekordszinten nőttek. A költségvetési hiány az előrejelzések szerint idén 4,6, jövőre 4,7 százalék lesz a GDP-hez képest, ami jelentősen eltér a kívánt 3 százalékos szinttől. Ennek ellenére a túlzottdeficit-eljárásban nem történt újabb lépés.

A Bizottság élesen bírálta a kormány egyes intézkedéseit, amelyek „torzítják a piacot”, és gyengén célzott támogatásokra mennek. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működését is kritizálta, mivel ezek „tovább növelhetik a kormányzati kiadásokat”.

A magyar munkaerő termelékenysége 15 éve stagnál, míg az oktatási rendszer nem termel elég képzett munkaerőt. A lakosság digitális készségei gyengék, és az egyetemi részvétel alacsony, ami tovább rontja a növekedési kilátásokat.

A jelentés a kiszámíthatatlan jogszabályalkotást, az állam túlzott szerepét, a korrupciót, valamint a gyenge versenyt is akadályként említi. Kiemelik: „különösen kormányzati kapcsolatokkal rendelkező személyek használják” a magántőkealapokat, amelyek már a GDP 2,5 százalékát teszik ki, mivel „az offshore cégekhez hasonlóan névtelenséget biztosítanak”.

A társadalmi egyenlőtlenségek is mélyülnek: a magasabb jövedelműek több támogatást élveznek, míg a szegénység különösen a gyermekek körében nő. A Bizottság szerint a szociális védelem gyenge, az adórendszer pedig aránytalanul sújtja az alacsony keresetűeket.

Egészségügyre az egyik legkevesebbet költi Magyarország az EU-ban, miközben az állampolgárok saját zsebből többet fizetnek. Az orvoshiány és a kórházközpontú rendszer is súlyos problémát jelent, a várható élettartam az egyik legalacsonyabb Európában.

A Bizottság konkrét ajánlásokat tett a Tanácsnak, köztük:

  • Több pénzt védelemre,

  • Az ársapkák kivezetése,

  • A nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tétele,

  • Az uniós helyreállítási alap gyorsabb végrehajtása,

  • A szociális juttatások javítása,

  • A fosszilis üzemanyagok kivezetése.

A javaslatok elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges, így a magyar kormány hozzájárulása is. Az eddigi gyakorlat szerint azonban ez nem gátolta meg a kormányt abban, hogy belpolitikai célokra használja fel az ajánlásokat – például a 13. havi nyugdíj eltörlésével való riogatásra.

További cikkek