Már április végére elérte a 40 milliárd forintot a kórházi intézmények lejárt tartozása, vagyis az évre tolerálható adósság felét már most felhalmozták – erről Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt az Economx megkeresésére.
A Magyar Államkincstár (MÁK) hivatalos adatai szerint az állami egészségügyi intézmények lejárt tartozása április végén 24,5 milliárd forint volt. Az egyetemi klinikák adósságával együtt ez az összeg elérte a 40 milliárd forintot – miközben Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár korábban azt mondta: a 2025-ben tolerálható adósságmaximum 80 milliárd forint lehet.
Március végén az összes tartozás még 57 milliárd forint volt, így az áprilisi csökkenés mögött a friss költségvetési források megjelenése állhat – mondta Rásky. Ennek ellenére a helyzet nem megnyugtató.
Egyetemi klinikák vezetik az adósságlistát
A legnagyobb tartozást továbbra is a négy egyetemi klinika halmozza fel, ezek április végén így alakultak:
-
Szegedi Tudományegyetem: 5,9 milliárd Ft
-
Debreceni Egyetem: 4,5 milliárd Ft
-
Pécsi Tudományegyetem: 4,2 milliárd Ft
-
Semmelweis Egyetem: 1 milliárd Ft
Rásky szerint bár a tartozás csökkent az előző hónaphoz képest, ez a 150 milliárd forintos pluszforrásnak köszönhető, amely havi 12,5 milliárd forintonként érkezik az ellátórendszerbe. Ez azonban csak részben szolgálja a beszállítók kifizetését.
„Áprilisban 50 milliárd forint érkezett a rendszerbe, és ha azt feltételezzük, hogy márciusban extrém módon, 20 milliárd forinttal nőtt az adósság, akkor is 30 milliárd alatt kellett volna, hogy maradjon az összes tartozás április végére, ehhez képest 40 milliárd forintra rúgott a kifizetetlen számlák végösszege” – fogalmazott az OSZ főtitkára.
Nincs garancia a rendszer stabilitására
A Belügyminisztériumban nemrég újabb egyeztetést tartottak az orvostechnikai beszállítókkal. A megbeszélésen a Lengyel László vezette Kórházi Adósságkezelő Munkacsoport vett részt. Rásky szerint „konstruktív tárgyalás volt”, de a beszállítók továbbra is aggódnak: a havi forrás nem biztos, hogy fedezi a hónapról hónapra növekvő költségeket.
Az orvostechnikai eszközöknél az infláció hatása is érezhető, és bár ezekben a termékkörökben az áremelkedés jellemzően elmarad az általános inflációtól, a gyártók költségnövekedésének áthárítása továbbra is kérdéses.
Az év elején egyszer már volt egy nagyobb adósságrendezés: február végén 96,4 milliárd forintot fizettek ki a kórházaknak, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség kongresszusán.
Lesz-e újra 100 milliárdos adósság?
A kormány idén nem tervez évközi konszolidációt, vagyis ha újabb nagy eladósodás következik, az intézményeknek maguknak kell kezelniük a helyzetet. Jelenleg minden kórház egy előre meghatározott keretszámot kap, amelyet „tolerálható adósságnak” neveznek.
Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója szerint egy új szemléletű rendszerrel akár 20-30 milliárd forintra is csökkenthető lenne az éves adósságállomány.
A beszállítók szerint ugyanakkor a jelenlegi 80 milliárd forintos ágazati plafon nem elfogadható. Rásky szerint a kormány és az érdekképviseletek megegyeztek abban, hogy közösen monitorozzák az adósság alakulását, és ha szükséges, lesz kormányzati beavatkozás.
A nyári hónapoktól mérsékeltebb teljesítményt várnak, de a beszállítók továbbra sem tudják biztosan, mekkora összeget kell majd „meghitelezniük” az államnak a következő hónapokban.
