Történelmi mélypontra esett a magyar születésszám: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 áprilisában mindössze 5323 újszülött jött világra, ami 14 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos hónapjához képest. Ilyen alacsony havi születésszámra még soha nem volt példa a KSH nyilvántartásaiban - elemezte a hvg.
Ez az adat még a februári, 28 napos hónapokat is alulmúlja, amikor jellemzően 5600–7000 között alakul a születésszám. A 30 napos hónapok közül eddig a 2023. júniusi volt a legalacsonyabb, 6077 gyermekkel – ezt is jelentősen alulmúlja az idei áprilisi adat.
Januártól áprilisig 23 301 gyermek született Magyarországon, ami 8,7 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez 2216 újszülöttel kevesebb, mint 2023 első négy hónapjában, pedig már a tavalyi év is rekordalacsony születésszámot hozott.
A teljes termékenységi arányszám – vagyis az a mutató, amely megmutatja, egy nő élete során várhatóan hány gyermeket hoz világra – tovább csökkent: 2023 áprilisában még 1,37 volt, 2024 áprilisára 1,28-ra esett vissza.
Ez a szint utoljára 2010–2011 környékén volt jellemző, holott pár évvel ezelőtt még 1,6 környékén mozgott a mutató. A kormány korábban épp ennek emelkedésére alapozva beszélt demográfiai fordulatról, amely úgy tűnik, mostanra megbicsaklott.
Érdekesség, hogy miközben a születésszám csökkent, a halálozások száma áprilisban enyhén mérséklődött: 9565 fő hunyt el, ami 228-cal kevesebb, mint 2024 áprilisában.
Ugyanakkor összesítve január és április között 45 079-en haltak meg, ez 1525 fővel több, mint tavaly ilyenkor. A népességfogyás tehát nem lassul, sőt, gyorsul.
A házasságkötések száma is csökken: áprilisban 3488 pár mondta ki a boldogító igent, ami 200-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában összesen 10 101 házasságkötés történt, ez 6,1 százalékos visszaesés a 2023-as adatokhoz képest.
