Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint sem a magyar GDP-növekedés, sem az inflációs pálya nem utal a gazdaság élénkülésére. A beruházások visszaesése különösen aggasztó, mivel ezek hiánya hosszú távon is visszavetheti a gazdaság teljesítményét. A Bizottság az egész unióra vonatkozóan mérsékelt, de fokozatos növekedést vár: az EU-ban 2025-ben 1,1%-os, az euróövezetben 0,9%-os növekedés várható, 2026-ban pedig az ütem élénkülhet - elemezte a hvg.
Magyarország esetében a Bizottság úgy fogalmazott: „A gazdasági fellendülés nehézségekkel néz szembe.” 2024-ben a reál-GDP 0,5%-kal nőtt, főként a béremelések és a fogyasztás stabilitása miatt, azonban a beruházások visszaestek, amit a bizonytalan üzleti környezet és a csökkenő közberuházások idéztek elő. A gyenge gép- és járműexport sem tudta ellensúlyozni ezt a trendet. A gazdasági aktivitás 2025 első negyedévében 0,2%-kal csökkent, elsősorban az ipari termelés gyengélkedése miatt. A brüsszeli prognózis szerint a GDP-növekedés 2025-ben mindössze 0,8% lesz, míg 2026-ra 2,5%-ra gyorsulhat.
A magánfogyasztás marad a növekedés motorja, részben a különféle személyijövedelemadó-kedvezményeknek köszönhetően, de a beruházási szint változatlanul alacsony marad 2025-ben. 2026-ban lehet élénkülés, ha enyhülnek a globális kereskedelmi bizonytalanságok, és újraindulnak az állami építkezések.
A Bizottság figyelmeztetett, hogy a külső kereslet gyengesége, valamint a magyar gazdaság erős függése a globális ellátási láncoktól további kockázatot jelent. Továbbá, az inflációt a magas béremelések és kormányzati intézkedések is fűtik. A munkanélküliségi ráta 4,5%-ra emelkedett, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A nominálbérek 2025-ben és 2026-ban is gyorsan nőnek, amit a minimálbér 9%-os emelése és a közszféra béremelése táplál.
A 2024-es infláció átlagosan 3,7% volt, de az élelmiszer- és energiaárak nélküli mutató 5,9%-ra emelkedett. Az infláció 2025 elején újra felfelé indult, részben az adóemelések és az élelmiszerárak növekedése miatt, amit a belföldi kereslet is hajt. A Bizottság szerint az infláció 2025-ben is magas szinten marad.
A költségvetési hiány 2023-ról 2024-re 6,7%-ról 4,9%-ra csökkent, főként az energiaár-támogatások visszavágása és a közberuházások késleltetése miatt. 2025-re 4,6%-os hiányt várnak, míg 2026-ban a hiány újra nőhet 4,7%-ra az új szakpolitikai intézkedések miatt. A bevételkiesés jelentős, különösen a személyijövedelemadó-mentességek és a családi adókedvezmények növelése miatt. Ezek a GDP 0,6%-át érintik, amit a 2025-ben lejáró ágazati adók meghosszabbítása csak részben ellensúlyoz.
Az államadósság 2024-ben emelkedett, részben a forint gyengülése és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér felvásárlása miatt. 2025-ben az adósság elérheti a GDP 74,5%-át, mivel jelentős kamatfizetési kötelezettségek válnak esedékessé.
Összességében Magyarország gazdasági mutatói az EU mezőnyének alsó harmadába sorolják az országot, a régióban pedig a leggyengébb növekedést mutatja. A 2025-re prognosztizált 0,8%-os GDP-bővülés a legalacsonyabb a közép-európai országok között, míg például Lengyelország 3,3%-os, Románia pedig 1,4%-os növekedésre számíthat. A beruházások terén a 2025-re várt 1,5%-os csökkenés szintén a legrosszabb az EU-ban, míg Lengyelországban például 6,9%-os növekedést várnak, amely az egyik legjobb adat az egész unióban.
