A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 márciusában az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest stagnált, ám munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal visszaesett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás minimálisan, 0,1 százalékkal növekedett februárhoz képest. Az év első három hónapjában azonban az ipari termelés volumene 4,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2024 azonos időszakában.
A feldolgozóipari ágazatok közül a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, valamint az élelmiszeripar növekedést mutatott, míg a villamos berendezések gyártása visszaesett. Az ipar visszaesése különösen azért aggasztó, mert a magyar gazdaság egyik húzóágazatáról van szó. A Portfolio elemzése szerint a szektor teljesítménye fél százalékponttal csökkentette a GDP-t az első negyedévben negyedéves alapon, éves szinten pedig több mint egy százalékpontot rontott a gazdasági növekedésen.
Az ipari termelés mélypontján: mi áll a visszaesés mögött?
A KSH adatai szerint a magyar ipar teljesítménye 7,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint a 2021-es átlagos havi szint. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a jelenlegi visszaesés már a 2020-as Covid-zárások szintjét közelíti. A szakértő szerint bár a legfontosabb ágazatok, mint a járműgyártás és az elektronikai termékek gyártása növekedést mutattak, ez főként bázishatás következménye, és nem valódi növekedést tükröz.
Az ipari teljesítmény gyengesége a hazai gyártókapacitások kihasználtságának csökkenését is jelzi. Az elemző szerint a gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, de a gyenge ipari teljesítmény miatt egyre közelebb kerülünk ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegesen dönthetnek úgy, hogy csökkentik a munkaerő létszámát. Virovácz Péter szerint két évnyi folyamatos lejtmenet után 2025 sem hozza el a fellendülést a magyar ipar számára, sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy a mélypontot sem sikerült elérni.
