Újabb fordulatot vett a kazári minibölcsőde ügye, amelyet már az Integritás Hatóság mellett az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgál. A 677 millió forintnyi EU-s támogatásból megvalósult, mindössze 12 férőhelyes bölcsőde létrehozása már az építés költségei miatt is komoly kritikákat váltott ki - írta a Telex.
Hadházy Ákos független képviselő februárban tájékoztatta az OLAF-ot az ügy részleteiről, és nemrég a Facebook-oldalán tette közzé az OLAF-tól kapott értesítést, miszerint az EU-s hatóság is vizsgálódni kezdett. „Az OLAF is vizsgálja a kazári világrekorder, 677 millióból (!!) épített 12 fős (!) mini bölcsőde ügyét” – írta Hadházy, hozzátéve: „Mégegyszer: a nógrádi faluban 1600-an laknak, jobbára szegénységben. A 677 millióból a Rózsadombon is vehettek volna márvánnyal burkolt villát arany wc csészével, vagy építhettek volna 12 takaros családi házat, minden dednek külön-külön.”
A képviselő a Facebook-oldalán arra is felhívta korábban a figyelmet, hogy a Nógrád megyei településen egy férőhely megépítése mintegy 56 millió forintba került, amely kirívóan magas költség, főleg egy vidéki faluban. Példaként említette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megyei ingatlanpiacon egy új építésű ház átlagos négyzetméterára 650 ezer forint körül mozog. A kazári bölcsőde esetében azonban az összesen 300 négyzetméteres épület fajlagos költsége elérte a 2,25 millió forintot négyzetméterenként, ami több mint háromszoros drágulást jelent.
A beruházás közbeszerzésével kapcsolatban Hadházy azt állítja, hogy „természetesen manipulálták” azt, és felhívta a figyelmet arra, hogy „az ajánlatokat adó cégek között kapcsolat lehetett.” Az ügyben korábban megszólalt a helyi polgármester is, aki szerint a projekt során „a környék talán egyik legnagyobb többletköltség-igénylését hagyta jóvá számukra a Pénzügyminisztérium a térség országgyűlési képviselője és a megyei önkormányzat elnöke közbenjárásának köszönhetően.”
Hadházy korábban már több EU-s támogatásból megvalósuló, magas költségű bölcsődei beruházást is kritizált, de elmondása szerint a kazári minibölcsőde költségei minden eddigit felülmúlnak. Arra is utalt, hogy egy osztrák bölcsődeprojekttel összevetve az ellentmondás még szembetűnőbb, hiszen a szomszédos országban nagyobb épületeket fele áron valósítottak meg, több férőhellyel.
A kazári minibölcsőde ügyében az OLAF vizsgálata várhatóan fényt deríthet arra, hogy az EU-s támogatás felhasználása megfelelően történt-e.
