A forint árfolyama a közelmúltban átlépte a 400 forintos határt az euróval szemben, és már a 402 forintos szint fölé is benézett, ami azonnali hatással volt a pénzváltók forgalmára. Az emberek egy része a gyengébb forinttól tartva eurót vásárol, míg mások a már meglévő árfolyamváltozások realizálása érdekében eurót adnak el. Kósa Zoltán, a Magyar Pénzváltók Országos Egyesületének (MPOE) elnöke így fogalmazott: „Összességében mindkét irányban, a vétel és az eladás oldalán is megnövekedhet a tranzakciók volumene, ami 20–30 százalékos forgalomnövekedést generálhat a hazai pénzváltóknál.” - közölte a hvg.
A magyar néplélek sokszor kifürkészhetetlen, mivel gyakran akkor is devizát vásárol, amikor mélyponton van a forint árfolyama, tartva az árfolyam összeomlásától. A múlt hét elején a forint euróval szemben átlépte a 400 forintos lélektani határt, és egész héten a 401 körüli szinteken mozgott. Hétfőn viszont már a 402 forintos szint fölé is benézett az árfolyam, ami 2022 vége óta nem látott gyengeséget jelent.
A dollár erősödése az euróhoz képest a forint dollárhoz viszonyított leértékelődését is előidézte, amely jelentősebb volt, mint a régión belül más devizák esetében. A forint a lengyel zlotyval szemben történelmi mélypontra esett. Kósa Zoltán kifejtette, hogy „elsősorban a közel-keleti válság, másodsorban az amerikai gazdaság vártnál erőteljesebb növekedésére utaló jelek okozzák a feltörekvő piaci devizák leértékelődését, melyek a magyar gazdaság sérülékenysége miatt különösen erősen sújtják a hazai fizetőeszközt.”
A közel-keleti konfliktus és az amerikai reakciók csak fokozzák a devizapiaci kockázatkerülést, hiszen a befektetők ilyenkor a biztonságosabb eszközöket keresik. Sokan úgy látják, hogy a jelenlegi kockázati tényezők hosszabb távon is velünk maradnak, a közel-keleti válság pedig még tovább eszkalálódhat, nagyobb nyomást gyakorolva az olajárakra is. Ebből következik, hogy a devizát vásárlók arra számítanak, hogy a forint további leértékelődése várható. Azok, akik rövidebb távú kilengéseket figyelembe véve a devizájuk eladását tervezik, arra számítanak, hogy a jelenlegi szintekről átmenetileg visszaerősödhet a magyar fizetőeszköz. Kósa Zoltán véleménye szerint, ha nem lesz izraeli válaszcsapás az iráni rakétatámadásra, akkor a piacok megnyugodhatnak.
A forint gyengülése a magyar gazdaság számára számos kockázatot hordoz, hiszen az importköltségek növekedése és a potenciális inflációnövekedés hatásait mindenki érezni fogja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára nemcsak az infláció szinten tartása, hanem a forint stabilizálása is cél, különösen, hogy az árfolyammozgások erősen hatnak az inflációra. Jelenleg az MNB nem alkalmazott közvetlen devizapiaci intervenciókat, azaz nem vásárolt forintot, hogy erősítse annak árfolyamát. Azonban ha a forint tovább gyengülne, és esetleg túllépné a 410-es euróárfolyamot, a jegybank kénytelen lenne lépéseket tenni.
A forint gyengülése nemcsak az inflációra és a fogyasztók vásárlóerejére van hatással, hanem az államadósságra is. „A magyar devizaadósságának jelentős része euróban van, ami azt jelenti, hogy a forint gyengülése növeli az adósság forintban kifejezett összegét.” A 2023 végéhez képest az idei első félév végére 504,1 milliárd forinttal nőtt az adósság az árfolyamhatás miatt. Kósa Zoltán megjegyezte, hogy a tartósan 400-410 forint közötti árfolyam meglehetősen érzékenyen érintené a magyar államháztartást, mivel az államadósság közel 30 százaléka devizában van.
