A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa ismét csökkentette a jegybanki alapkamatot, ezúttal 25 bázisponttal 7,00 százalékosra. A kamatfolyosó két széle is hasonló mértékben csökkent – jelentette az MTI. Ez már a második alkalom egy hónapon belül, hogy az alapkamat csökken - közölte a Telex.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a májusi kamatdöntő ülés után azt mondta, hogy a jegybank folytathatja a kamatcsökkentési pályát, és az alapkamat 6,75-7,00 százalékos szintre eshet. Az év második felében azonban korlátozott tere van a további kamatvágásnak.
Az előző, május 21-i ülésen a monetáris tanács 50 bázisponttal 7,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a magyar gazdaság növekedése, a magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg javulása és a körültekintő monetáris politika javította az ország kockázati megítélését.
Az MNB márciusban kiadott inflációs jelentésében megállapította, hogy a pénzromlás üteme visszatért a jegybanki toleranciasávba. Az infláció éves átlaga 3,5 és 5,0 százalék között, míg 2025-ben és 2026-ban 2,5 és 3,5 százalék között alakulhat. A GDP mértékét idén 2,0 és 3,0 százalék közé, 2025-ben 3,5 és 4,5 százalék közé, 2026-ban pedig 3,0-4,0 százalék közé becsülték.
Az MNB alapkamatának változása kulcsfontosságú a gazdaságra gyakorolt hatásában. A kamatemeléssel a jegybank csökkentheti az inflációt, míg a kamatcsökkentéssel ösztönözheti a gazdasági növekedést. Az alapkamat változását követik a lakossági hitelkamatok és betéti kamatok is. A kamatcsökkentés jelentős szerepet játszik az MNB és a kormány közötti konfliktusban, amelynek gazdasági és személyes elemei is vannak. A kamatszint gazdasági élénkítésre gyakorolt hatása továbbra is vitatott szakmai körökben.
