Miután nemrég jelentősen megváltozott a KATA-törvény, és a közel félmillió kisadózóból legalább a háromnegyede szeptember 1-től már nem adózhat a régi módon, így alaposan felértékelődik a vállalkozók szemében az átalányadózás. A bankmonitor.hu szakértőinek segítségével megpróbáljuk bemutatni, mi is az átalányadózás lényege.
Egy biztos, ezt az adónemet az eddig katázó cégek nem, csak egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők választhatják. Ennek keretében lényegében arra kapnak lehetőséget a vállalkozók, hogy a tételes költségelszámolás helyett tevékenységüktől függően költségátalánnyal csökkentsék a személyi jövedelemadó (szja) alapjukat, és az így mérsékelt adóalap után fizessék be az szja-t, illetve a TB-járulékot valamint a szociális hozzájárulási adót, azaz a szochót.
Háromféle költséghányaddal számolhatnak az érintettek: a kizárólag kiskereskedelemben tevékenykedők, illetve a mezőgazdasági őstermelők a 90 százalékos költséghányaddal számolhatnak, míg a többiek 80, illetve 40 százalékos költséghányadot érvényesíthetnek. Hogy ki, melyikbe tartozik, arról a jogszabályok rendelkeznek.
Ennél az adózási formánál is van természetesen bevételi határ. Ez alapesetben a minimálbér tízszerese, azaz 2022-ben évi 24 millió forint. Ha az adózó kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, akkor a minimálbér ötvenszerese, azaz az idén 120 millió forint. Az átalányadó egész évre választható. Tört év induláskor elképzelhető, ilyenkor a bevételi határt arányosítani kell, 365 nappal számítva az évet.
Az átalányadózó vállalkozók ezzel szemben személyi jövedelemadót, TB-járulékot és szociális hozzájárulási adót (szochót) is kötelesek fizetni. Ennek alapja a bevétel költségátalánnyal, illetve a mentesített adóalappal – az első 100 ezer forint bevétel után nem kell közterhet fizetni – csökkentett része.
A befizetendő TB-járuléknak és a szochónak abban az esetben is el kell érnie minimálbér, illetve a bérminimum után fizetendő összeget, ha egyébként az adóalap ennél alacsonyabb. Szja csak az adóalap erejéig fizetendő. Ettől csak abban az esetben van mód eltérni, ha a vállalkozó rendelkezik legalább 36 órás munkaviszonnyal, ahol megfizetik utána a minimális TB-járulékot, illetve szochót.
Egyértelműen látszik, hogy ilyen bevétel mellett a katához képest nagyon sokat buknak azok a vállalkozók, akik 40 százalékos költségátalányt számolhatnak el az átalányadózással. A 80 százalékos költségátalánnyal például ilyen bevétel mellett több marad a kasszában, de csak akkor, ha van egyéb főfoglalkozása a vállalkozónak, vagy nyugdíjas, vagy nappali képzésben tanul.
A kisadózásnál magasabb közteher mellett az átalányadózás hátrányait sorolva ki kell emelni, hogy messze nem olyan egyszerű az átalányadózás adminisztrációja, mint a katáé. Utóbbi esetében is megkövetelt bevételi nyilvántartás mellett a számlákat is nyilván kell tartani, sőt havi járulékbevallást is be kell adni abban az esetben is, ha nincs fizetni való. Ha van, akkor havonta ki kell számolni az adó és járulék összegét, és persze el kell készíteni ehhez a szükséges dokumentumokat is.
Előnyként fontos ugyanakkor azt kiemelni, hogy míg a katás vállalkozásoknak tudomásul kellett venniük azt, hogy az szja-kedvezményekben nem részesülnek, illetve csak töredék szolgálati évet szereznek az öregségi nyugdíjjogosultságukhoz, ez az átalányadózás mellett már nincs így.
Az alanyi adómentes katás egyéni vállalkozóknak eddig sem volt kötelező vállalkozói számlát nyitni, a banki tranzakcióik lebonyolítására elsősorban lakossági bankszámlát választhatták. Ezt az átalányadózók is megtehetik, ráadásul ezen számla költsége jóval alacsonyabb, mint a pénzforgalmi számláké. Sőt, adott bankhasználati szokások mellett.
