Úgy tűnik, most sem semmi sem akadályozza meg az Európai Unió által bevezetett embergót az orosz kőolajra. Ugyanis a tilalmat eddig ellenző Németország megváltoztatta az álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt - jelentette a dpa német hírügynökség.
A fordulat hetekig az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület - az állandó képviselők bizottságának – ülésén történt, amelyen Michael Clauß német nagykövet közölte, hogy országa immár aktívan sürgeti, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját.
Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter ráadásul bejelentette, sikerült 35 százalékról 12 százalékra szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, amivel Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.
Az Európai Bizottság – amely kedden nyújtja majd be a hatodik szankciós csomag javaslatait – azt kéri a tagországoktól, hogy vezessenek be embargót, azaz teljes egészében állítsák le a behozatalt. De nem azonnal, hanem egy hosszabb átmenet után. A dpa szerint őszig vagy télig tarthat ez az átmeneti idő.
A brüsszeli bizottság másik megoldásként azt is javasolhatja, hogy importtilalom helyett vezessenek be felső árkorlátot, vagyis határozzák meg, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért. A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató és elemző intézet becslése szerint az EU naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.
Az árplafon előnye lehet, hogy az EU-s országok a világpiaci árnál olcsóbban jutnának kőolajhoz, ami az üzemanyagárak csökkenése révén az infláció elleni küzdelemhez is hozzájárulna. Ugyanakkor a terv működésének feltétele, hogy harmadik - EU-n kívüli - országok se vásároljanak kőolajat Oroszországtól az EU-s plafon feletti áron.
