Azon túl, hogy a válás szinte minden esetben komoly lelki sérüléseket okoz, a vagyonmegosztáson is túl kell esni. De előfordulhat vajon, hogy a válás során az akár meglévő nyugdíj-megtakarításunkat is elveszítjük? Nos, a bankmonitor.hu szakértőinek segítségével kerestük erre a választ.
Egy biztos, a házastársak válásának egyik következménye a Ptk. 4:34 paragrafusa alapján a vagyonmegosztás, amelybe bizony a nyugdíjbiztosítási szerződés is beletartozik. Ha a házastársak kötöttek vagyonjogi szerződést a házasságkötés előtt vagy az alatt, akkor ebben arról is rendelkezniük kellett, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés kinek a kizárólagos tulajdonát képezi. Ilyenkor tehát a szerződésben leírtak a döntőek.
Ha nincs ilyen szerződés, akkor a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn a törvényes magyar vagyonjogi rendszer alapján. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közösvagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, továbbá a közös vagyontárgyak terheit és a vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is közösen viselik. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
A nyugdíjbiztosítás egy nyugdíjkiegészítő megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ számla mellett. Az adott évi díjbefizetés után 20% adókedvezményt lehet igénybe venni, amelynek a felső határa évente 130 000 forint. A nyugdíjbiztosítási szerződések minden esetben a szerződéskötés-kori nyugdíjkorhatár elérésekor járnak le. Ez jelenleg 65. életév betöltése.
A nyugdíjbiztosítási szerződés esetén a szerződő – aki a díjfizető és az adókedvezmény jogosultja – lehet akár a biztosítottól eltérő személy is. A biztosított az, akinek az életére kötötték a szerződést, így a szerződés az ő nyugdíjba-menetelekor jár le. A nyugdíjszolgáltatásokra nem lehet más kedvezményezettet jelölni, csak a biztosíttat.
Az egyik házastárs, mint szerződő által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés értéke a közös vagyon részét képezi, ha a szerződést a házastársi vagyonközösség idején kötötték, illetve a díját is ekkor fizették. Ezért a vagyonmegosztásnál a nyugdíjbiztosítási szerződést is figyelembe kell venni. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy a visszavásárlási érték nem azonos a befizetett díjjal! Ám még kedvezőtlenebbé teszi a helyzetet az, hogy a nyugdíjbiztosítás megszűnésekor az igénybe vett adókedvezményt – ami a nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb előnye – 20 százalékkal növelve kell visszafizetni az államkasszának.
Ezért a legjobb megoldás az, ha a biztosítotté marad a szerződés, ő pedig kifizeti a másik felet. A biztosítási szerződésekben ugyanis, különösen a nyugdíjbiztosítások esetében, a biztosított személye nem változtatható meg a tartam alatt, vagyis nem lehet kicserélni valaki mással, tehát a szerződő nem válhat biztosítottá. Viszont arra van lehetőség, hogy a biztosított a szerződő helyébe lépjen és a továbbiakban ő folytassa a díjfizetést és gyakorolja a szerződőt megillető jogokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosítotté lesz a szerződés, a szerződőt pedig, mint a vagyonmegosztásban résztvevő másik felet kifizeti.
Abban az esetben, ha a szerződő fél az egyik házastárs, a biztosított viszont egy harmadik személy, akkor a vagyonmegosztásba be kell vonni a biztosítási szerződést, hiszen a díjfizetés a közös vagyonból történt. Amennyiben viszont a biztosított az egyik házastárs, és a szerződő a harmadik személy, aki a biztosítás díját fizette, akkor nem lesz a nyugdíjbiztosítás a vagyonmegosztás része, hiszen nem a házastársak vagyonából fizették a díjat.
