Hétfőn az Európai Unió büntetőintézkedéseket vezetett be az „erőszakos” izraeli telepesekkel és szervezeteikkel szemben. A döntés mérföldkő a magyar külpolitikában, ugyanis a korábbi Orbán-kormány hosszú ideig vétóval akadályozta a folyamatot. A brüsszeli külügyminiszteri találkozón azonban az új kabinet nevében Magyar Péter már támogatta a szankciókat, ezzel feloldva a politikai patthelyzetet -írja az Euronews.
A szankciók tartalma és érintettjei
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője megerősítette, hogy a megállapodás értelmében:
-
Vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat rendeltek el a szélsőséges telepesekkel szemben.
-
Az intézkedéscsomag részeként szigorítottak a Hamász terrorszervezet tagjait érintő büntetéseken is.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy a szélsőségességnek következményei vannak, és az EU túllépett a korábbi határozatlanságon.
Éles izraeli kritika: „Modern vérvád”
A döntés heves tiltakozást váltott ki Izraelben. Gideon Szaár külügyminiszter szerint az izraeli állampolgárok szankcionálása önkényes és minden alapot nélkülöz, csupán politikai nézeteik miatt sújtják őket büntetéssel.
Izraeli tisztségviselők és a Politico által idézett szakértők szerint a „telepes erőszak” narratívája egy nemzetközi lejáratókampány része, amelynek célja a zsidó jelenlét delegitimálása a történelmi területeken. Arra figyelmeztetnek, hogy az uniós értelmezés szerint a szankciók közvetve akár a Jeruzsálem óvárosában EU aránytalanul kezeli.
Miért fontos a magyar váltás?
Az Orbán-kormány korábban a zsidó állam egyik legszorosabb szövetségeseként minden olyan brüsszeli döntést blokkolt, amely Izraelt hátrányosan érintette volna. Magyar Péter döntése azt jelzi, hogy az új magyar kormány kész a közös uniós fősodorhoz igazodni a közel-keleti kérdésekben, még akkor is, ha ez a Jeruzsálemmel fennálló viszony lehűléséhez vezet.
