Vlagyimir Putyin orosz elnök a szombati moszkvai győzelem napi díszszemlén kijelentette, hogy az ukrajnai háború a végéhez közeledik. A bejelentés az Egyesült Államok által közvetített háromnapos tűzszünet első napján hangzott el, miközben a szembenálló felek már az egyezség megsértésével vádolják egymást.
Igazságosnak nevezett harc és nyugati eszkaláció
Putyin a visszafogott ünnepségen a katonák előtt kijelentette: Ukrajnában egy olyan „agresszív erő” ellen küzdenek, amely mögött a teljes NATO felsorakozott. Az orosz elnök, aki 25 éves uralma alatt a náci Németország feletti szovjet diadalt tette központi narratívájává, „igazságosnak” minősítette saját háborús céljait.
A díszszemlét követően újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy véleménye szerint a konfliktus a lezáráshoz közeledik, de a helyzetet továbbra is rendkívül komolynak látja. Putyin szerint a Nyugat hónapokon át Oroszország összeomlását várta, ám ez a számítás nem jött be, a szövetségesek pedig beleragadtak saját elképzeléseikbe. Az orosz elnök leszögezte: csak abban az esetben hajlandó személyesen találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy harmadik országban, ha egy lehetséges békemegállapodás minden feltételét véglegesítették.
Törékeny tűzszünet és elmaradt fogolycsere
Donald Trump amerikai elnök pénteki bejelentése után szombaton háromnapos fegyvernyugvás lépett életbe. Bár az amerikai elnök a közösségi oldalán reményét fejezte ki, hogy ez egy „hosszú, halálos és keményen vívott háború végének a kezdete”, a gyakorlatban azonnal megjelentek a feszültségek. Moszkva és Kijev kölcsönösen a feltételek megsértésével vádolta a másikat; bár nagyobb katonai műveletekről nem érkezett hír, dróntámadások mindkét országban követeltek civil áldozatokat.
A felek megállapodtak egy 1000-1000 fős fogolycserében is, amelyet a tűzszünet ideje alatt bonyolítanának le. Putyin azonban szombaton közölte: Oroszország egyelőre nem kapott konkrét javaslatot az ukrán oldalról a cserére vonatkozóan. A Kreml azt is egyértelművé tette, hogy jelenleg nincs tervben a fegyvernyugvás meghosszabbítása.
Biztonsági szigor és fásult ünnepi hangulat
A hagyományos katonai parádé az elmúlt két évtized legvisszafogottabb eseménye volt. A közelmúlt ukrán távolsági támadásai miatt a hatóságok szigorítottak a biztonsági intézkedéseken, és idén először nem vonultattak fel haditechnikát a Vörös téren. A külföldi delegációk névsora is jelentősen leszűkült: csupán Fehéroroszország, Malajzia, Laosz, Üzbegisztán és Kazahsztán vezetői vettek részt az eseményen, szemben a tavalyi évvel, amikor még a kínai elnök is jelen volt.
A díszszemlén orosz egységek mellett észak-koreai katonák is meneteltek. A helyszíni beszámolók szerint a lakosság körében érezhető a fásultság; az akadozó internetszolgáltatás és az immár ötödik éve tartó harcok rányomták bélyegüket a hangulatra. Egy moszkvai közgazdász, Jelena az újságíróknak úgy nyilatkozott, semmit nem érez az ünnep kapcsán, és a díszszemle megtekintése helyett inkább a működő internetkapcsolat hiánya foglalkoztatja.
Akadályok a béke felé vezető úton
A diplomáciai rendezést nehezíti, hogy az amerikai közvetítéssel zajló tárgyalások jó ideje holtponton vannak. Az Amerikai Egyesült Államok Irán elleni katonai műveletei és az azok nyomában kialakult energiaválság jelentősen elvonták a nemzetközi figyelmet és az erőforrásokat az ukrajnai konfliktustól. A 2022 februárjában indult orosz invázió eddig százezrek életét követelte, és a második világháború óta a legsúlyosabb fegyveres konfliktussá vált Európában.
