A csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlöny tanúsága szerint a távozó kormány elállt a reklámadó júliusi visszavezetésétől. A döntést az orosz-ukrán háború gazdasági hatásaival és a hazai vállalkozások terheinek mérséklésével indokolták.
Továbbra is nulla százalék marad az adókulcs
A 444 által szemlézett rendelet értelmében a reklámadó mértéke az idei év második felében is az adóalap 0 százaléka marad. A korábban hatályos szabályozás szerint július 1-jétől a 100 millió forint feletti reklámbevételeket már 7,5 százalékos adó sújtotta volna, ám a mostani módosítás ezt a kötelezettséget határozatlan időre elhalasztotta.
A reklámadó intézményét a kormány az elmúlt években nem vezette ki a rendszerből, csupán a kulcsát szállította le nullára, és ezt a technikai megoldást görgette maga előtt az adócsomagokban. A jogszabályi háttér alapján a médiacégek éves nettó árbevétele után kellene megfizetni a közterhet, de a tényleges befizetési kötelezettség már 2019 óta felfüggesztés alatt áll.
Uniós bíróságig jutott a reklámadó ügye
A hazai parlament még 2014-ben szavazta meg a reklámadótörvényt, amely eredetileg a bevételek nagyságától függő, erősen progresszív sávokat tartalmazott. A legnagyobb piaci szereplőknek akkoriban akár 50 százalékos adókulccsal is számolniuk kellett. A magyar mintát később Lengyelország is átvette, ám az Európai Bizottság mindkét ország esetében tiltott állami támogatásnak minősítette a szabályozást, mivel az szerintük jogtalan előnyt biztosított a kisebb vállalkozásoknak.
A jogi csatározás végül az Európai Unió Törvényszéke előtt zárult le. A testület 2020-ban hozott ítéletében megállapította, hogy a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot, így elhárult az elvi akadály a közteher élesítése elől. Ennek ellenére a kormány azóta is minden évben fenntartotta a mentességet biztosító nulla százalékos kulcsot.
